A nagyobb munkavállalói egészségvédelem érdekében többek között a családi élet és a munka jobb összehangolását szorgalmazza az Európa Bizottság. Erre Magyarországon különösen szükség van, mivel a 45 és 60 év közötti férfiak és nők halálozási aránya az európai átlag több mint háromszorosa. Kopp Mária, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a jelenség hátterében elsősorban a hétvégi munkavégzés áll.
A hazai munkavállalók átlagosan 6 órát dolgoznak a hét utolsó napjain, a pihenés hiánya pedig túlterheli egészségüket. Egy Finnországban készült felmérés szerint a magasan kvalifikált munkavállalók az átlagnál jóval hosszabb munkaidőben dolgoznak, és időbeosztásukat tekintve nagyobb nyomás nehezedik rájuk.
A Jyväskylä Egyetem tanulmánya a munkaórák számát vizsgálja az úgynevezett „tudásmunkások” körében. A munkaórák száma természetesen a magasan képzett munkavállalók – vezetők, szakemberek és szakértők – körében is változik. Közel 10 százalékuk heti kevesebb mint 34 órában látja el feladatát, 50 százalékuk a szokásos rendben (heti 35–40 órában), míg közel egyharmaduk már 41–49 órát dolgozik hetente, egyhatoduk pedig 50 órát vagy annál akár többet is. A „túlórázók” esetében nem a pénz hiánya, hanem az idő nyomása az, ami megnehezíti a munkavégzés és a magánélet egyensúlyának megtalálását.

Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak