Magyarország nem kér a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai akcióiból

Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában, ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a parlamenti általános vitán. Az Országgyűlés végül megszavazta a javaslatot, így Magyarország kilép az ICC-ből.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Szijjártó Péter először bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország aktív résztvevője volt az intézmény 2002-es létrehozását megelőző előkészítő munkának. Arról is beszámolt, hogy hazánk egy kormányhatározat alapján 1999 elején írta alá a római statútumot, majd ezt 2001-ben az Országgyűlés is megerősítette, ennek ellenére azonban ez mind a mai napig nem része a magyar jogrendnek, ugyanis soha nem került sor a kihirdetésére. Rámutatott, hogy a kilépésről ennek ellenére mégis a parlamentnek kell döntenie. Ezt követően pedig ő maga fog majd erről írásos értesítést küldeni az ENSZ főtitkárának, s a kilépés ezután egy évvel hatályosul.

A Nemzetközi Büntetőbíróság mára egy politikai testület lett (Fotó: AFP)

Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország általában ellenzi a nemzetközi szervezetek működésének átpolitizálását, amire az elmúlt időszakban, a veszélyek korában számos példa adódott.

– Jól látható, hogy ha zajlik egy-egy konfliktus a világban, nemzetek, országok közötti konfliktus, akkor mindenki megpróbálja a nemzetközi szervezeteket úgy átpolitizálni, hogy azt a saját politikai céljaira aztán fel tudja használni. Mi ezt mindig elutasítottuk

 – emelte ki, majd megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezetek soha nem valamilyen politikai cél, politikai érdek alapján, partikuláris politikai érdek alapján jönnek létre, hanem azért, hogy az adott szakterületen a megfelelő nemzetközi tárgyalási, megbeszélési felületet, platformot, lehetőséget biztosítsák akár vitában álló felek részére is. Majd hangsúlyozta, hogy ez különösen igaz az ENSZ intézményeire, az ugyanis a hasonlóan gondolkodó országok integrációjának számító Európai Unióval vagy NATO-val ellentétben épp azért jött létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő felek számára is biztosítsa a párbeszéd lehetőségét. 

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem pártatlan

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, a nemzetközi bírói testületekben a politikának, a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen, márpedig az utóbbi időben súlyos aggodalmak fogalmazódtak meg az ICC pártatlanságával, politikamentességével kapcsolatban. A miniszter úgy vélekedett, hogy mára ezen aggályok beigazolódtak, s világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikai eszközzé silányították. 

– Nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette

– fogalmazott, sérelmezve, hogy tavaly év végén az intézmény elfogatóparancsot adott ki Izrael kormányfője és volt védelmi minisztere ellen.

– Aztán amikor a Nemzetközi Büntetőbíróságnál észrevették, hogy ezzel azért rendesen túllőttek a célon, megpróbáltak kompenzálni, ellensúlyozni, de itt is hiba csúszott a gépezetbe, mivel egy olyan Hamász-vezetővel szemben adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, aki halott

– fogalmazott. – És Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában. Magyarország nem kíván a részese lenni a jövőben a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak – mondta.

A nap folyamán az Országgyűlés végül megszavazta, hogy Magyarország kilépjen a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Emlékezetes, a kormány akkor jelentette be a szándékát, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre látogatott.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)