A gyanús szavazatok levonása után is Bush maradna a győztes

A Der Spiegel című lap Bush győzelméről, és a választási csalásokról készült kutatásról számol be. A Die Presse-ben a neokonzervatívok főideológusával készített interjúból kiderül, hiba volt hagyni, hogy az iraki felszabadítás megszállássá alakuljon. A Der Standard pedig a román nacionalista politikus Corneliu Vadim Tudor portréját rajzolja meg.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Lisa Erdmann Bush automatikus választási győzelme címmel veszi sorra az elnökválasztás során Floridában tapasztalt rendellenességeket.

A számítógépekkel vezérelt választási rendszer 260 000-rel több szavazatot írt jóvá George W. Bushnak, mint amennyi ember valójában rá voksolt. Erre az eredményre jutottak statisztikai elemzéseket követően a kaliforniai Berkeley Egyetem doktorandusai, akik eredményeiket a Wired technikai magazinban publikálták is. A kutatók felszólították a floridai hatóságokat, hogy kutatási eredményeik alapján vizsgálják meg azon választókörzetekben leadott szavazatokat, ahol az új, érintőképernyős szavazógépeket használták. A kutatók kijelentették, nem az a céljuk, hogy a választás kimenetelét vitassák, hiszen Bush Floridában közel 350 000 szavazattal győzött kihívója előtt. Sokkal inkább azt tekintik feladatuknak, hogy rámutassanak a számítógépes választási rendszer hibáira, áll a Wired magazinban.

A szakértők elemzése érdekes különbségekre mutatott rá: Nevezetesen Bush azokban a választókörzetekben, ahol az érintőképernyős szavazógépet használták jelentősen több voksot kapott, mint a többiben – s ez az eltérés teljesen független volt az ott élő lakosok faji, jövedelmi, vagy életkor szerinti megoszlásától. Összesen 15 választókörben állapítottak meg statisztikai eltéréseket. Különösen érdekes, hogy azokban a választókörzetekben, ahol ezek az eltérések a leginkább feltűntek, azok kifejezetten demokrata pártiként voltak korábban elkönyvelve. A statisztikai valószínűsége egy ilyen véletlen eltérésnek kisebb, mint egy ezrelék, idézi a Wired a szociológia professzort, Michael Houtot.

A lap idézi Susan Van Houtent is, a „Palm Beach koalíció a választási reformokért„ nevű szervezet alapító tagját. Akit nem leptek meg a Berkeley tanulmányban leírtak, mivel a választók neki is számos szabálytalanságról számoltak be. Például, ahol a Sequoia cég szavazógépeit használták a Kerryre voksolók közül többen is panaszolták, hogy a képernyőn a leadott szavazatuk ellenőrzésekor az már Bushra leadottként jelent meg. Számítógépes szakemberektől hallotta – nyilatkozta Van Houten –, hogy viszonylag egyszerű egy rendszert úgy programozni, hogy például minden 50. leadott voksot Bush kapja, ráadásul egy ilyen manipuláció nem is tűnik fel olyan gyorsan.

Az olyan írások, mint amelyek a Wiredben jelentek meg Kerry táborában elterjedt azon tézist látszanak erősíteni, hogy az idén is elcsalta Bush a választásokat. Ebben az évben azonban akkora volt a különbség – 3,5 millióval több Bush voks – hogy még a szabálytalanságok miatt gyanús szavazatok levonása után is ő marad egyértelműen a győztes. Ilyen mennyiségű szavazat ellopása, már hatalmas választási manipuláció létezését feltételezi, amit a számos kritika ellenére, mindeddig senki sem állított.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi lap a neokonzervatívok egyik főideológusával, Richard Perle-lel készített interjút, Bush nem lesz visszafogottabb címmel.

A megkérdezett, a beszélgetésben helyesnek nevezte Szaddam Husszein eltávolítását. Jobb lett volna, folytatta, ha szorosabban együttműködnek a háború előtt, alatt és után az irakiakkal. Hiba volt hagyni, hogy a felszabadítás megszállássá alakuljon.

Most végre azt csináljuk, ami helyes – folytatta Perle – hagyjuk az irakiaknak, hogy saját kormányuk legyen, ezért olyan fontosak a januári választások. Szerinte a választások után megváltozik az irakiak hozzáállása a bagdadi kormányhoz. Perle hozzáteszi, a terror elleni háború a világot biztonságosabbá tette. Korábban sehogyan sem reagáltunk a terrortámadásokra. A terroristák egyre erősebbek lettek, 15 évvel ezelőtt például az al-Kaida szervezet nem is létezett. A sors iróniája, hogy most hálásak lehetünk nekik, hogy nem két évvel később támadtak, akkor talán már atom-, vagy kémiai fegyverekkel is rendelkeztek volna. Perle úgy véli, hogy George W. Bush első hivatali ciklusa is rendkívül visszafogott volt, ezért a második nem lesz ettől különböző. Az Egyesült Államok megpróbál számos országgal együttműködni, de a szükséges lépésektől sohasem fogjuk magunkat visszatartani, azért mert mások ezeket a lépéseket ellenzik – fogalmaz.

A megkérdezett szerint először a mullahok diktatúrájának ellenzékét kell erősíteni. Katonai lépésekre nincs azonnal szükség, először azt kell megvizsgálni, hogy az ellenzék támogatása meghozza-e a kívánt eredményeket. Ugyanakkor nem várhatunk az idők végezetéig. Amennyiben nem tapasztaljuk a gyors politikai változások jeleit, akkor az Egyesült Államoknak cselekednie kell. Nem bízhatunk a mullahokban – vélekedik Perle. „Én ellenzem az azonnali katonai lépéseket, de nem zárok ki egyértelműen egy katonai csapást. A kérdés, hogy mit és hogyan. Valamint, hogy milyen a siker esélye a többi módszer használata esetén.”

A transzatlanti konfliktusok lényege, hogy Európa másként reagál a kockázatokra, mint az Egyesült Államok. Ha Irán atomfegyverre tesz szert, az az Egyesült Államok számára egy rendkívül súlyos kockázatot jelent. Amennyiben tisztességesen vizsgáljuk meg a helyzetet, akkor Irán sokkal nagyobb veszélyt jelent Amerika számára. Egyes európai országok diplomáciai megoldást favorizálják. De mi van akkor, ha a mullahok becsapják őket, és atomfegyvereket gyártanak? Akkor nekünk kell kikanalazni a feketelevest – szögezi le a neokonzervatívok főideológusa. „Európa gyenge minden számottevő kérdésben. Európa boldog, ha olyan doktrínákat dolgozhat ki, amelyek igazolják saját gyengeségét” – fogalmaz.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali liberális napilap Corneliu Vadim Tudor portréját rajzolja meg, A szélsőjobboldali többé nem kíván antiszemita lenni címmel.

Már nem lehet antiszemita jelszavakat hallani Corneliu Vadim Tudortól a jelenlegi román választási kampányban. Az elnökjelölt és az ultranacionalista Nagy-Románia párt vezére ma, mint a zsidó nép nagy barátja mutatkozik be, maga a kampánytanácsadója is Izraelből érkezett. Az ő segítségével kíván legalább az lenni, ami már négy éve volt, a mérleg nyelve.

Tudor politikai vitáit rendkívüli agresszivitás és ultranacionalista és idegenellenes gyűlöletet keltő jelszavak jellemezték. A Romania Mare című lapban a zsidókat, magyarokat, romákat, mint politikai ellenségeit, román ellenes hozzáállással vádolt meg. Az egykori Securitate munkatársaihoz fűződő kapcsolatain keresztül Tudornak nyilvánvalóan lehetősége volt egykori titkosszolgálati akták megszerzésére, s tudatosan információkat szivárogtatott ki, hogy ezekkel rontsa ellenfelei hitelét. Tudor sikereihez hozzájárult az a tény is, hogy egyetlen korrupciós ügyet sem tudtak rábizonyítani. A mostani választásokon a közvélemény-kutatások szerint körülbelül 15 százalékra számíthat, amely azonban az elnökválasztások második fordulójába jutáshoz valószínűleg kevés lesz, ott komoly eséllyel csak a jelenlegi miniszterelnök Adrian Nastase és a bukaresti főpolgármester Traian Basescu rendelkezik.