Egyre többet neteznek a magyarok

A netezésre fordított idő fokozatosan növekszik; a diákok körében az internetezés leggyakoribb és legfontosabb helyszíne az iskola, a dolgozók inkább az otthoni hozzáférést használjak.

Magyarországon az internetezők körében az otthoni netezés számít a legelterjedtebbnek. Az internet-használók közel fele (47 százaléka) a lakásában (is) szokott internetezni, s legnagyobb hányaduk számára az igénybe vett kapcsolatok között az otthoni az elsődleges.

Az „online népesség” bizonyos kiemelt csoportjaiban azonban eltérőek a használati szokások – emelték ki a BellResearch kutatói. A 15-24 éves eltartottak körében például az iskolai hozzáférés áll első helyen, jóval megelőzve minden egyéb hozzáférési pontot. Tíz internetező diákból közel nyolc az iskolában (is) használja a világhálót, és 40 százalékuk számára a legfontosabb hozzáférési pontnak is ez számít, míg otthon csak minden negyedik tanuló szokott internetezni – igaz, számukra ez utóbbi az elsődleges használati helyszín.

Az aktív dolgozóknál eltérő a helyzet: körükben az otthoni internetezés a leginkább elterjedt, 63 százalékuk a családi számítógépén (is) szokott netezni, s minden második használó ezt tekinti elsődlegesnek, míg munkahelyen valamivel kevesebben böngésznek az interneten.

Viszonylag ritkának számít az otthoni, munkahelyi és iskolai infrastruktúrán kívüli hozzáférések használata, bár a hazai felhasználók körülbelül negyede (elsősorban a tanulók) olykor barátaik, ismerőseik számítógépét is használják, a nyilvános internetezési lehetőségeket – a könyvtárak, teleházak, internetkávézók kapcsolatait – kevesebb mint egytizedük veszi igénybe.

Átlagosan 6 és fél órát töltenek hetente hálóböngészéssel a hazai felhasználók. A korcsoportokat jellemző értékeket összehasonlítva a kutatók rámutattak: legtöbbet a 35-44 és a 25-34 évesek neteznek (7,8, illetve 7,7 óra), őket a legfiatalabb, 15-24 éves korosztály követi 6,8 órás átlaggal, míg a 45 év felettiek kevesebb mint 5 órát fordítanak internetezésre hetente. A jelenlegi használók 43 százaléka több időt tölt a világhálón, mint egy évvel korábban (nagyobbik részük lényegesen többet), a használati idő csökkenéséről csupán minden hatodik válaszadó számolt be.

Az elektronikus kormányzati szolgáltatások és tartalmak lakossági használata – a fokozatosan bővülő kínálat dacára – Magyarországon még gyerekcipőben jár, a különféle ügyek intézésében az Internet egyelőre csekély szerepet tölt be. Az utóbbi egy évben a hazai netezők alig egyhatoda vette igénybe a kormányzati és önkormányzati honlapokat hasznos információk megszerzésére, és ehhez hasonló arányt mutat az ilyen weboldalakról nyomtatványokat letöltők száma.

Az információs szolgáltatásokat és adatbankokat egyelőre ennél is kevesebben veszik igénybe, míg a kutatásban vizsgált egyéb funkciók között a közérdekű kérdésekhez való hozzászólás lehetőségét használják ki a legkisebb arányban.