Elvándorolhatnak a vállalatok

Egyre több magyar és külföldi vállalat helyezi termelését a határokon túlra, a környező országok alacsony bérköltségei miatt. A szakemberek szerint a legfontosabb célországok egyértelműen Szlovákia és Románia lehetnek. Szerbia és Montenegró, illetve Ukrajna nehezebb terep.

Mivel a környező országokban, így Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, illetve Szerbia és Montenegróban is alacsonyabbak a bérköltségek, mint Magyarországon, ez könnyen arra ösztönözheti akár magyar vállalatokat is, hogy külföldi bérmunkát alkalmazzanak, vagy külföldre telepítsék termelésüket. Reális esély van arra, hogy egyes magyar vállalatok a környező országokba telepítsék termelésüket az ottani olcsó munkaerő miatt – véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: a magyar vállalkozói társadalom igen tagolt, és nem minden réteg tudja megragadni a lehetőséget, ráadásul inkább csak a munkaintenzív iparágakban érdemes ezen gondolkodni. Nem véletlenül találunk több példát is a textiliparban. Vannak azonban olyan vállalkozók is, akik nem a termelést telepítik ki, hanem határ közeli üzemekbe külföldről hoznak munkásokat – tette hozzá Parragh.

A külföldön megtelepedő legtöbb magyar vállalat azonban nemcsak az olcsó munkaerő miatt lépi át a határokat, hanem általában az ottani piacon való megjelenés az egyik fő célja. Parragh szerint a legfontosabb célországok egyértelműen Szlovákia és Románia lehetnek. Míg azonban Szlovákia esetében az aktivitás kétirányú, román cégek egyelőre nem nagyon jelentek meg Magyarországon. A két ország esetében óriási előnyt jelent, hogy a nyelvi problémák (a magyar kisebbségnek köszönhetően) elenyészők, az EU-tagság vagy a közeli uniós csatlakozás pedig biztosítja a jogi környezet stabilitását. Szerbia és Montenegró, illetve Ukrajna a bizonytalan jogi és politikai környezet miatt egyelőre nehezebb terep.

Már több megkeresés is érkezett a kijevi kereskedelmi képviseletre magyar cégek részéről, amelyek ukrajnai bérmunkát kívánnak igénybe venni – mondta Palásti István, az ITDH kijevi irodájának vezetője. Hozzátette: a rendkívül olcsó munkaerő ellenére még igen kevés a befektetés, eddig mindössze 6 milliárd dollár érkezett az országba. Ennek legfőbb oka, hogy a régióban itt az egyik legrosszabb a befektetési környezet. Egyrészt nehéz kivinni az országból a tőkét, másrészt nem megbízható a jogi környezet sem. Sok befektetni vágyó vállalkozó nehezen birkózik meg a nyelvi sajátosságokkal, illetve a hatalmas korrupcióval is. A munkanélküliség egyébként igen alacsony, a hivatalos adatok szerint mindössze 3,3 százalék. Így Ungváron például már nem találni szakképzett munkaerőt.

Szerbia és Montenegróban is rendkívül alacsonyak, 200 euró körüliek az átlagbérek, és a szakképzett munkaerő hiánya sem jelentene gondot, a munkanélküliség ugyanis a legszerényebb számítások szerint is 20 százalék. Szakértők szerint azonban nagy a politikai kockázat, bizonytalan a jogi környezet, és megbízhatatlanok a nyilvántartások. Könnyen előfordulhat például, hogy egy cég megvásárlása után kiderül, vannak olyan kinnlevőségei, amelyek a vevő előtt addig ismeretlenek voltak. De az is jellemző a jogi környezet bizonytalanságára, hogy a lapunk által megkérdezett, egyébként az ország gazdasági életében jártas szakértők nem is tudták pontosan megmondani, mennyi a bérekre rakódó közteher.

Déli szomszédunk nagy előnye viszont, hogy igen alacsony a rezsiköltség is. Továbbá egyes környezetterhelő iparágak számára kedvező lehet, hogy Szerbia és Montenegróban még nem kidolgozottak a környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok. Ráadásul rendkívül alacsony bázisról indul az ország, emiatt hatalmas a növekedési potenciálja.

A jogi környezet szempontjából stabilnak mondható Szlovákia és Románia esetében jelentős a magyar vállalatok aktivitása, Ukrajna, illetve Szerbia és Montenegró esetében azonban az olcsó bérköltségek ellenére sem kedvező a befektetési környezet.

Forrás: Világgazdaság