Négypárti egyeztetés: mindenki mást mond

A Fidesz támogatja a magyar útlevél megadását, ám ez az okmány javaslatuk szerint csak akkor biztosítana egészségügyi ellátást és nyugdíjfolyósítást, ha annak tulajdonosa Magyarországon fizet adót. MSZP-s ellenérvként elhangzott: 17 féle szociális ellátás jár minden állampolgárnak, tekintet nélkül arra, hogy van-e társadalombiztosítása.

A négy parlamenti párt tegnapi egyeztetésén kitűnt: továbbra sem közelednek az álláspontok a kettős állampolgárság ügyében. Olyannyira, hogy a négy párt lényegében négy különböző javaslattal állt elő: a Fidesz a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását sürgette, az MSZP a határon túli magyarok nemzetpolgárságáról szóló kormányjavaslatot támogatja, az MDF viszont módosítaná a magyar állampolgárságról szóló törvényt, az SZDSZ pedig azt sürgeti, hogy december 5-ig jusson közös nevezőre a négy párt, hogy megússzák a „választ erre a rossz kérdésre”.

A Fidesz által sürgetett szabályozás, a nemzeti összetartozásról szóló törvény bevándorlás nélkül megadná a magyar állampolgárságot a külhoni magyaroknak. Az ellenzéki párt ígéretesnek nevezte a kormány által kidolgozott Szülőföld-csomagot, ám felhívta a figyelmet: ez a tervezet nem tartalmazza a külhoni magyar útlevél biztosítását. Németh Zsolt frakcióvezető-helyettes visszalépésnek nevezte ezt a hiányosságot. A tegnapi egyeztetésen kitűnt: a Fidesz támogatja a magyar útlevél megadását, ám ez az okmány javaslatuk szerint csak akkor biztosítana egészségügyi ellátást és nyugdíjfolyósítást, ha annak tulajdonosa Magyarországon fizet adót és adójellegű járulékokat. Németh kiemelte: 2007-ben már a magyar határokon is életbe lépnek a schengeni kritériumok (a nem uniós tagállamokkal közös magyar határokat az EU külső határaként működtetik, a megfelelő határőrizeti és beléptetési rendszerrel – a szerk.), s ez megnehezítheti a határon túliak közlekedését.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője ezzel szemben kijelentette: 17 féle szociális ellátás jár minden állampolgárnak, tekintet nélkül arra, hogy van-e társadalombiztosítása. Lendvai szerint az idetelepülőknek valódi magyar állampolgárságot kell biztosítani, ha az igen szavazatok győznek. Hozzátette: a nem szavazatok többsége esetén a frakció támogatná a kormány javaslatát az Országgyűlésben a nemzetpolgárság intézményének kidolgozásáról.

Eörsi Mátyás azért szorgalmazta a megegyezést, hogy december 5-én ez esetben „meg lehet úszni a választ” egy rossz kérdésre, s ehhez hasonlóan az MDF is azt hangsúlyozta, hogy törvénymódosítási indítványuk már december 5-e előtt rendezné a kettős állampolgárságról szóló kérdést. A kisebbik ellenzéki párt javaslatának lényege, mint azt Herényi Károly frakcióvezető és Csapody Miklós is megfogalmazta, hogy a kedvezményes honosítás esetében nem követelnének meg több, az állampolgársági törvényben felsorolt kritériumot. Így ez esetben nem kéne legalább egy éve magyarországi lakhellyel rendelkezni, s a kérelmezőnek nem kellene bizonyítania, hogy biztosított magyarországi megélhetése.

A tanácskozást követően a négy párt közös nyilatkozatban szólította fel a magyar állampolgárokat a népszavazáson való részvételre. A parlamenti pártok arra kérték a kormányt, hogy pontosítsa a magyar állampolgárság megfogalmazását és készítsen nemzetközi összehasonlítást a kettős állampolgárság tartalmáról.

A négypárti egyeztetés napján látott napvilágot a Magyar Katolikus Püspöki Kar felhívása, melyben mindenkit megkérnek, hogy vegyen részt a népszavazáson és mondjon igent mindkét kérdésre. A közlemény aláhúzza: a kettős állampolgárság megadásával lehetőség nyílik arra, hogy kifejezzük összetartozásunkat azokkal, akiket a történelem elszakított tőlünk.