Nem perelhető az Országgyűlés

Az MDF-ből kizárt képviselők által indított per legújabb szakaszában a Fővárosi Bíróság végzése kimondta, hogy az Országgyűlés nem perelhető. Ezzel együtt az Országgyűléssel, mint alperessel szemben megszüntette a pert. A végzés nem jogerős, mától számított 15 napon belül lehet fellebbezni ellene.

Az MDF-ből kizárt képviselők által indított per legújabb szakaszában a Fővárosi Bíróság végzése kimondta, hogy az Országgyűlés nem perelhető – jelenti a HavariaPress. Ezzel együtt az Országgyűléssel, mint alperessel szemben megszüntette a pert. A végzés nem jogerős, mától számított 15 napon belül lehet fellebbezni ellene.

A döntés előzménye az volt, hogy a pártjukból és annak parlamenti képviselőcsoportjából kizárt Balsai István, Horváth Balázs, Kelemen András, Font Sándor és Szászfalvi Attila képvieselők felpereseként az Országgyűlést elsőrendű vádlottként perelték be kizáratásuk vélt szabálytalanságai miatt. Ám a múltkori tárgyaláson abba az alapvető jogalkalmazási és -értelmezési problémába ütköztek, hogy perelhető-e egyáltalán az Országgyűlés, mint jogi személy.

A magyar törvények szerint csak olyan dolog vagy személy lehet jogalany, amely dologról vagy személyről írásban rendelkezik valamely törvény. Ezért, mivel ez sehol nincs leírva, az Országgyűlés nem lehet jogalany, nincs jogi személyisége, és nem lehet perelni.

Más a helyzet a másod- és harmadrendű vádlottakkal – az Ügyrendi Bizottsággal, illetve, Herényi Károly frakcióvezetővel. Ám a mai tárgyaláson őróluk szó sem eshetett, mivel szinte végig a Parlament jogállásáról volt szó.

A bíróság kérte a feleket, hogy addig ne is lépjenek semmit, amíg a végzés elleni fellebbezés határideje le nem telik – vagy meg nem fellebbezik, hiszen csak akkor lehet majd tudni, hogy kik is a további szereplői a pereskedésnek.

Az alperesek azzal érveltek a tárgyaláson, hogy a Parlament költségvetési szerv, tehát jogi személy, ezért perelhető. Valamint a német példát említették, ahol a szövetségi parlamentet be lehet perelni. A bíróság többször felhívta a felek figyelmét, hogy csak a létező jogszabályok alkalmazásával tud dönteni, azokat viszont nem ők hozzák, hanem az al- és felperes személyében egyaránt képviselt törvényhozó testület, a Parlament.