Sokmindenért többet fizetünk a minimálbér emelkedésével

85 jogszabályt érint a minimálbér 53 ezerről 57 ezer forintra tervezett emelése. Ennek nyomán jövőre 4000 forinttal emelkedik a járulékalap, nem járnak jól a szakképzési hozzájárulást fizetők, és többe fog kerülni a külföldi bizonyítványok és oklevelek hazai elismertetése is. A legkisebb bérhez mellett adómentes marad a munkáltató általi nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjbefizetés, és egyes szolgáltatások, juttatások.

85 törvényt, kormány- és miniszteri rendeletet érint a minimálbér 53 ezerről 57 ezer forintra tervezett emelése – derül ki a Pénzügyminisztérium Napi Gazdasághoz eljuttatott összeállításából. A teljes munkaidőben adható legkisebb bérhez kötötten marad adómentes a munkáltató általi nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjbefizetés, illetve az üdültetési szolgáltatások, juttatások vagy csekély értékű ajándékok értékének egy része. A diákhitel törlesztése is ehhez kötött.

Az egyéni vállalkozóknak továbbra is legalább a minimálbér után kell havonta fizetniük a tb-járulékokat, ami jövőre 4000 forinttal magasabb járulékalapot jelent. Nem járnak jól a szakképzési hozzájárulást fizető vállalkozások sem, ugyanis a havonta fizetett hozzájárulást a minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka: idén még 1590 forintot kell fizetniük a foglalkoztatottak után, januártól már 1710-et.

Jövőre magasabb, 57 ezer forint feletti tartozás 90 napon túli nem fizetése esetén kerül be az adós a központi hitelinformációs rendszerbe, ami számos hátránnyal jár. Az állami társaságok munkavállalói viszont nagyobb kedvezményt élvezhetnek majd: a törvény szerint személyenként az éves minimálbér 150 százalékának (jövőre 85 500 forint) megfelelő kedvezményt kaphatnak, de az így szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság jegyzett tőkéjének 15 százalékát.

A teljes munkaidőben adható legkisebb bérhez kötött egyebek mellett az egészségügyi szakdolgozók kamarája által kiszabható etikai büntetés felső határa: a minimálbér háromszorosát is elérhető a pénzbírság összege jövőre 12 ezer forinttal emelkedhet. Az orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok és vadászok kamarái esetében még nagyobb lesz a növekedés: a minimálbér tízszeresét is kiróhatják büntetésként, azaz 40 ezer forinttal többet, mint idén. Többet kell fizetni jövőre a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismertetéséért, a hatóságnak a minimálbér egyötödét kell befizetni, vagyis 800 forinttal emelkedik ez a tétel. A választott tisztségviselők (helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselők) után akkor kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér havi összegének 30 százalékát: vagyis még idén 15 900, addig jövőre 17 100 forintos jövedelem után kell ehót fizetni. Ugyanekkora hányad szerint kell havi járulék címén fizetnie a menekültügyi hatóságnak a menedékesek egészségügyi szolgáltatásának biztosítására az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ez tehát többletköltségként jelentkezik januártól. Számos, a társadalombiztosításban nyújtott ellátást is meghatároz a minimálbér összege: e szerint alakul bizonyos esetekben a terhességi-gyerekágyi segély, az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj összege, illetve a biztosítási jogviszony. A bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként személyesen munkát végzők akkor válnak biztosítottá, ha a tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme januártól eléri a 17 100 forintot.