Törvény által védtelenül?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az állatkínzás szakcionálásáról szóló törvény hatályba lépése óta egyetlen bántalmazót sem ítéltek jogerősen letöltendő szabadságvesztésre. Az állatvédők ezt kifogásolják, míg a jogász azt, hogy a rendőrség gyakran nem hajtja végre a jogszabályt, ráadásul a törvényben van egy „kiskapu” is.

Ádám Kata
2004. 11. 24. 8:10

A jogszabály nem utal arra sem, más elbírálás alá kell-e esnie annak,
aki saját állatát bántalmazza, mint aki a másét. Hiszen aki a szomszéd
macskáját lövi agyon, az nemcsak egy állat életét oltja ki, hanem súlyos
érzelmi károkat is okoz a szerencsétlen állat gazdájának. – A nem anyagi
kárt a polgári bíróságon lehet érvényesíteni. Ide fordulhatnak azok is,
akik a megkínzott állat gyógyítási költségét, illetve az elpusztult kutya,
macska tartási költségét vagy vételi értékét szeretnék megkapni. Aki azonban
csak a polgári peres utat választja, és nem tesz rendőrségi feljelentést,
az ne számítson arra, hogy a tettest felelősségre vonják – tette hozzá
Deczki László, aki beszámolt arról is: jelenleg több polgári peres ügyük
is van, egyik milliós kategóriájú. – A büntetőeljárás sok kellemetlenséggel
jár, polgári ügyben azonban nehezebb bizonyítani a kárt, hiszen a felperesnek
nem áll rendelkezésre rendőri apparátus – mondta az ügyvéd. Előfordult,
hogy a bíróság ilyen esetben megítélte a kért összeget: ez az állatorvosi
költség, 53 ezer forint volt.

A felelősségvállalás a legfontosabb

– Örömmel vettük, hogy az állatkínzást végre bűncselekménnyé minősítették,
hiszen ez jelentős előrelépés. A törvény azonban csak hátteret ad, a valódi
problémát nem oldja meg – vélekedett Seres Zoltán, az Orpheus Egyesület
elnöke. Az állatvédő a legnagyobb gondot a felelőtlen állattartásban,
a túlszaporodásban látja. – A szaporodás tudatos kezelésével nem kerülne
annyi állat az utcára, nem lennének tele a menhelyek, színvonalasabbá
válna az állattartás. Ezt a gondot azonban csak a gazdák tudják megoldani
– tette hozzá Seres Zoltán, aki a törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta:
tudatosítani kell az emberekben, hogy az állatkínzást ne nézzék tétlenül,
hanem jelentsék be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.