Körülbelül hetvenötezren látták eddig a Műcsarnokban decemberben megnyílt Mesterművek című kiállítást, ami időarányosan körülbelül azonos a tavalyi Monet és barátai című tárlat látogatóival. A Szépművészeti Múzeum tárlata három és fél hónapig tartott nyitva, a Műcsarnokban azonban alig több mint két hónapig látható a Mesterművek című kiállítás, ezért nem valószínű, hogy megdől a Monet 250 ezres nézőszáma. A kényelmesebb körülmények a Műcsarnok jobb adottságainak és a jobb szervezésének is köszönhető. A február 27-ig látogatható kiállításra egyébként elővételben, időpontra szóló jegyeket lehet vásárolni, és a Műcsarnok a hét minden napján két órával hosszabb nyitvatartási idővel várja az érdeklődőket.
A 400 év francia festészete kiállítás mintájára ingyenes vetítéssorozat indult a Francia Intézetben, amivel a francia művészet négyszáz évét a film szemszögéből mutatják be. A két hónapos programsorozatban összesen kilenc filmet vetítenek le.
Salvador Dalí a következő a Műcsarnokban
A tavalyihoz hasonlóan az idei esztendőben is több szenzációs tárlat várja majd a látogatókat. Március 18-tól május 29-ig például Salvador Dalí rajzaiból, grafikáiból és háromdimenziós tárgyaiból rendeznek kiállítást a Műcsarnokban. A tárlat érdekessége, hogy a szürrealista művész festményvázlatai mellett olyan könyvillusztrációkat is tartalmaz majd, amelyek Freud-művekhez készültek.
A fáraók után – A késő-antik művészet kincsei a Szépművészetiben
A kulturális kormányzat magyar-egyiptomi szándéknyilatkozatot írt alá A fáraók után – A késő-antik művészet kincsei egyiptomi múzeumokból című kiállítás megrendezésére. A tárlatot Egyiptom határain kívül elsőként Budapesten lehet majd megtekinteni előreláthatólag 2005 márciusában. A múzeumi tájékoztatás szerint két hónapig Budapesten vendégeskedő kiállítás a kevesek által ismert egyiptomi hellenisztikus, római kori és késő-antik művészetbe ad betekintést. A Krisztus előtti 4. – Krisztus utáni 7. század közötti időszakban a klasszikus görög-római művészet stílusa, témái, formái, sajátosan egyiptomi alakot öltöttek, és létrejött Egyiptom késő-antik és kora bizánci művészete, hagyományos néven a kopt művészet. A kiállítás tudományos koncepcióját Török László professzor, a késő-antik Egyiptom világszerte elismert kutatója állította össze.
A kivételes ókori kiállításon kívül a kulturális kormányzat tervei között szerepel a moszkvai Állami Andrej Rubljov Múzeum világhírű fémikonjainak kiállítása, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum nagy vállalkozása, a Szkíták aranya című ukrán gyűjtemény bemutatása.

Szívszorító, ahogy a szegedi sztársebész az utcán segít a rászorulóknak