Az olaszoknak van Michelangelójuk, a franciáknak Moliére-jük, a németeknek Beethovenjük, azonban egy olasz felmérés szerint a sörvedelő, bulvárlapokat olvasó, sportőrültnek tartott britek kulturáltabbak, mint a felsoroltak bármelye. Több koncertre járnak, több filmet és színjátékot néznek meg, és többször látogatnak el kiállításokra és könyvtárakba, mint a többi európai ország lakosai. Emellett több régészeti leletet és emlékművet keresnek fel, mint például az olaszok – írja a Guardian.
Azonban van egy terület, ahol Nagy-Britannia a többi európai nemzet mögött kullog, az pedig a sport. Meglepő módon több francia, olasz és spanyol jár versenypályára vagy stadionba, mint brit, viszont a németek még náluk is kevésbé sportosak.
Ezek az adatok abból az Olaszországban készült felmérésből derülnek ki, amely az európaiak kultúrafogyasztási szokásait vizsgálja. Az EU által összeállított kérdésekben a többi között az szerepelt, hogy az alany részt vett-e kulturális eseményen az elmúlt 12 hónapban. A felmérést még a bővítés előtt végezték el az uniós tagországokban.
A britek minden kategóriában előrébb végeztek, mint a franciák, a németek és az olaszok, kivéve a sportot. A britek több mint hatvan százaléka azt állította, hogy rendszeresen néz filmeket, míg Renoir, Godard és Truffaut hazájában csupán 52 százalék mondta ugyanezt. Emellett a britek 49 százaléka azt mondta, hogy jár könyvtárba, míg Goethe hazájában az arány csupán 27 százalék. A britek majdnem harmada állította, hogy jár galériába vagy múzeumba, az olaszok alig 20 százaléka vallja ezt magáról.
Az olaszok relatív alacsony kultúrafogyasztók, ami elég meglepő adat abban az országban, amely művészeti gazdagságáról híres. Ennek egyik oka, hogy az ország stagnáló gazdasága miatt a kormány csökkentette a kulturális minisztérium költségvetési keretét, valamint kevesebb juttatást ad a helyi hatóságoknak, melyek felelősek számos fesztivál, könyvtár, múzeum és galéria működéséért. Azonban az is igaz, hogy a kortárs olasz művészeti teljesítmény elég mérsékelt.
Guido Venturini, a Touring Club Italiano igazgatója a felmérés eredményét megismerve azt mondta az Il Venerdi magazinnak: „Itt ülünk a világ leggyönyörűbb országában, de úgy tűnik, az olaszok ennek nincsenek tudatában.”
Magyarországon az utolsó nagy kulturális felmérés 1996-ban készült. Tavaly ősszel új adatfelvételek kezdődtek, ennek eredményeképp jelent meg a tervezett hat füzet első két darabja, amely a művelődési házak, illetve a fesztiválok közönsége, helye és szerepe a kulturális fogyasztásban témát dolgozza fel – olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának honlapján. A következő hónapokban elkészülő többi kiadvány a budapesti és vidéki kulturális intézmények látogatásával, a könyvtárakkal és az olvasási szokásokkal foglalkozik, bemutatja továbbá az előadóművészetek, a színház, a zene, valamint az alkotóművészek helyét és szerepét.
A szabadidő eltöltését illetően kettészakadt a társadalom – ismertette Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke az 1996-2003 közötti időszakot érintő „kulturális állapotfelmérést”. Az adatok szerint a magyarországi lakosság 53 százaléka kulturálódó, aktív – közülük 33 százalék „eljárós”, 20 százalék otthon ülő, olvasós –, 47 százalék „kultúrán kívüli”, passzív.
A tapasztalatok szerint összességében enyhén nő a kulturálisan aktív csoportok aránya és színesedik a kínálat is. A legnagyobb, nyolc százalékos növekedés a könnyűzenei koncertek látogatóinak arányában észlelhető. Harsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a televízió meghatározó szerephez jutott a kultúrafogyasztásban, a népesség jelentős része úgymond beszorult a háztartásokba, visszaesett a kulturális intézmények látogatása. Meggyőződése szerint az átfogó kulturális stratégia a médiapolitika átgondolását igényli.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen
