2003 elején jelentette be Koltai Lajos operatőr, hogy a „Fateless” rendezőjeként kíván debütálni. (A „Sorstalanságot” egész idő alatt „Fatelessként” emlegeti Gönczy – K. L.) A projektnek Magyarországon is a gondolkodás megváltozásához kell hozzájárulnia: a filmhez ingyen kiegészítő anyagokat bocsátottak a fiatalok rendelkezésére. Ez a film – nyilatkozta Koltai a bevezetőben, célul tűzi ki, hogy a regény azon százezrekhez vagy milliókhoz is eljusson, akik még nem olvasták, akik csak hallomásból ismerik, akik talán megpróbálták a regényt elolvasni, de utána letették, mert túl nehéznek találták.
„Attól tartok, hogy a jelen magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy a súlyos aktuális problémákon túl még a saját történelmével is szembenézzen” – nyilatkozta Kertész néhány évvel ezelőtt. Tekintettel a számos újonnan megjelent publikációra, kiállításra, játék- és dokumentumfilmre, konferenciára és vitára, a magyarok abban bíznak, hogy ez a sötét jövendölés talán mégsem válik valóra.
Kertész 2002-es Nobel-díja biztosan hozzájárult ahhoz, hogy egyre több embert érdekel a holokauszt témája. Ők felfedezik, hogy az emberek többsége a gettósításokra és a félmillió magyar zsidó deportálására közönyösen reagált; milyen ügybuzgóan kollaboráltak a magyar hatóságok a nácikkal, hogy nem csak a túlélők, de a gyermekeik és unokáik is milyen traumáktól szenvednek. Talán az ország ugyanolyan újrakezdés előtt áll, mint amilyen Németországban volt a hetvenes években megfigyelhető?
A konzervatív Magyar Nemzet február 9-én jelentette, hogy a „Fateless” a Magyar Filmhéten konkurencia nélkül került bemutatásra, és leglátogatottabb filmje lett a központi magyar filmfesztiválnak.
Két nappal később ugyanebben a lapban jelent meg egy cikk: „A feladat, túlélni Koltai Lajost”.
A publicista Végh Attila magát „Koltai túlélőnek” (sic!) nevezi, és határozottan eltanácsol mindenkit a film megtekintésétől. A „Fateless” nevezetesen a „föld egyik legrosszabb filmje”. A cikkben a rendező Koltai Lajos elleni személyes támadások dominálnak; ezen túl még szóba kerül a film „szokatlanul magas költségvetése”.
Végh szerint Koltai még a film alaphangját is eltévesztette: „A tragikusnak szánt jeleneteken a nézők fel-felkacagnak. Ilyen például a sorakozójelenet, az órák hosszat egy helyben álló rabok pipacs-dülöngélése, és a dülöngélés közepében mókásan hadonászó nyomorult.”
A filmtudományokat művelő Bikácsy Gergelyt Magyarország legnagyobb és baloldali liberális orientációjú napilapjában, a Népszabadságban, a hagyományos filmes nyelvezet zavarja. „Íróvá talán nem valamiféle tehetség teszi az embert, hanem, hogy nem fogadja el a nyelvet és a kész fogalmakat” – idézi Kertész Gályanaplóját. – „Koltai talán úgy hitte, a filmrendezőre nem vonatkoznak a fenti szavak. Elfogadta a meglevő, a rég létező, a másoktól használt filmnyelvet.”
Bikácsy számára a film kudarcáért mindenek előtt Ennio Morricone zenéje a felelős. A zene szépsége okán a koncentrációs tábor jelenetei „a szakralitásig kitágulnak”, ahol Kertész regénye éppen a szakralitás megsemmisülését meséli el.
Bikácsy a következő sorokkal fejezi be kritikáját. „Számomra paradox módon épp ez adja Koltai Lajos hősies vállalkozásának, roppantul igényes, értékes filmjének méltányolható szépségét: éppen az, hogy az eleve lehetetlent – fikciós film Auschwitzról – ő sem bírta legyűrni, de minden tehetségével kísérletet tett rá.”
„SzaboZ”-nek, a legkedveltebb internetes magazin, az Index filmkritikusának ez túl kevés. A film szerinte csak szép képek és szép zene sorozata, amelyik nem méltó Kertész szelleméhez.
„A „Fateless” az ezerszer használt holokauszt-klisékből építkezik, és a vasárnap délutáni családi bűnbánatra és csoportos elmerengésre használatos érzelgős-haláltáboros filmekhez hasonlóan arra hajt, hogy fokozott könnytermelésre bírja a nézőket” – idézi az Indexet.
Sztankoczy András a liberális napilap, a Magyar Hírlap február 9-i számában szintén úgy véli, hogy nem sikerült a regény megfelelő megfilmesítése. Koltai nagy tisztelettel követi a cselekményt, de hiányzik „a stílus, a szemlélet, amely a regényt naggyá tette. Egyedülálló könyvből középszerű film született.”
origo.hu
Nyakunkon a tél, akár 20 centi hó is eshet a napokban
