A Távkapcs kénytelen borítani azon tematikáját, hogy tévé- vagy podcastműsorokat szemléz. Mivel a produktum, amiről beszámolunk, újságírói tevékenység alapján született, médiában jelent meg, így végül is szőrmentén befér a Távkapcsba, tartalma alapján pedig egyenesen helyet követel magának.
A Mandiner fogta magát, és érdeklődni kezdett, mit szólnak különböző műhelyek Magyar Péter köcsögözős herótozásához. A kérdés teljesen őszinte és pártatlan a szememben. Ugyan illúzióm nincsen arra vonatkozóan, hogy a teljes újságírószakma bármiben is összefogjon, de ezt az esetet azért mégiscsak egy olyan esélynek gondoltam, hogy bár erélyességükben különbözőképpen, de egységesen kéri ki magának mindenki az új messiás vérlázító szavait.
Nem ismerem a Válasz Online munkamenetét, de valahogy úgy képzelem, Stumpf András kifejezetten jelentkezett a feladatért, hogy végre méltón odab…hasson a propagandistáknak. Az az Andriska, aki a G-nap előtt éppúgy nyalta túl az addigi Fidesz-kormányokat, ahogyan Magyar Péter tapsolta túl az Orbán-beszédeket.
Közben ízlelgessék a frappáns viszonválaszt!
„Nos.
Nem kell, hogy Magyar Péter vagy bármely más politikus szeressen minket.
Az sem kell, hogy mi szeressük Magyar Pétert vagy bármely más politikust.
Többek között ez különbözteti meg a sajtót az olyan propagandakiadványoktól, amilyen a Mandiner.
A sajtó dolga ugyanis nem valamely politikus szolgálata. A sajtó dolga az olvasó szolgálata és informálása a köz ügyeiről. Ha ezt minőségi munkával végzi, annak eredménye jó esetben a lap iránt elkötelezett támogató közösség és népes olvasótábor lesz. Ha ez megvan, a politikusnak sem éri meg figyelmen kívül hagyni ezt az olvasótábort, ezért megteszi azt, ami meg a politikus dolga a sajtóval kapcsolatban. Azaz: válaszol annak kérdéseire.
A Válasz Online esetében ez megvalósul, amiért politikusnak nem, kizárólag olvasóinknak tartozunk hálával. Különösképpen azon olvasóinknak, akik havonta fizetett támogatásukkal biztosítják lapunk létét.
Szívből kívánjuk, hogy egyszer a Mandiner munkatársa is próbálja ki ezt a szép szakmát.
A neve: újságírás.
Utána majd már kollégázhatjuk is egymást.”
A G-nap után dezertálók egyikeként, értelemszerűen silányabb, középszerűbb újságírók közé tartozva nem sokat látok Stumpfból 2018 óta, aki az akkori igencsak mocskos kampány idején letiltott a Facebookjáról. Maradnak a parádés megszólalásai a Körteember Szabadsajtó klubjában, illetve az, amikor Ablonczy Bálinttal esnek-kelnek műsorvezetőként egy válaszos podcastben, amiről majd egy későbbi alkalommal fogok írni. A Mandinak visszaírt nagyképű levele alapján pedig bizonyítottá vált a dolog, hogy akkora a mellény Andriskánál, hogy elhitte magát műsorvezetőként is. Mindnyájunk sérelmére.
Ez a levél viszont még ennél is többet mutat. Elitista, megalomán és bosszúálló. A rocksztár újságíró, a jobboldal egykori írástudó Keith Richardsa, aki, ha tehetné, napszemüvegben és cigarettázva osztaná az észt stúdiókban és katedrán, mára nem vált mássá, mint egy szánalmas, megkeseredett, kiégett formává, olyasvalakivé, mint Dolák-Saly Róbert az osztályfőnöki órán.
Stumpf Bandi a szakma és az nemzet szolgálatában oktatja is az újságírást, garantálva a fiatal generációk számára a tárgyilagosságot, szakszerűséget és a stílust. Nagy áldozat ez, köszönöm mindannyiunk nevében!
Ja, és Bandika, ha ezek vagytok ti, akkor büszkén vagyunk mi. A lövészárkokon való képmutató sajnálkozásaitokat pedig épp most hugyoztad telibe. Keep on rockin’!
