Csődrekorder lett Magyarország

Száz vállalatra Magyarországon jutott a legtöbb felszámolás 2004 első fél évében Európában. A rengeteg felszámolás oka, hogy a csőd szélén álló cégek egy másikba mentik át vagyonukat. Szakértők szerint mindehhez nagyban hozzájárul a rossz és áttekinthetetlen csődtörvény.

Európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb a felszámolási eljárások száma. Míg az EU-ban száz vállaltra 0,8 felszámolás jutott 2004 első fél évében, addig hazánkban ez a szám 2,1. Szlovákiának és Ausztriának is meglehet, igen rosszak a mutatói: a működő cégek 1,9, illetve 1,8 százaléka jelentett csődöt a vizsgált időszakban. (Utóbbi országban a szakértők a rossz mutatók elsődleges okaként a hiányos és rosszul működő jogszabályi hátteret nevezik meg. ) Csehországban ugyanakkor ez az arány mindössze 0,2 százalék – írja a Világgazdaság.

A hazai szakemberek véleménye szerint rossz a szabályozás: a csaknem másfél évtizede született magyar csődtörvény ellentmondásos és áttekinthetetlen, továbbá nem felel meg a gazdasági kívánalmaknak, miközben a felszámolások száma folyamatosan emelkedik. A szakemberek régóta szorgalmazzák egy új törvény megalkotását, amelynek folynak is az előkészületei, vitái. A Felszámolók Országos Egyesületének adatai szerint az év elején mintegy 19 ezer cég állt felszámolás alatt, csaknem kétezerrel több, mint a tavaly januárban.

Elemzők szerint a hitelezők számára számára gyorsabb és kifizetődőbb megoldás a felszámolás kezdeményezése, mint végrehajtást kérni az adós ellen. Kft, rt. elleni felszámolási kérelem esetében mindössze ötvenezer forint illetéket kell leróniuk, és kezdeményezésükre általában az adósok egyharmada megfizeti tartozását, még mielőtt a bíróság elrendelné a felszámolást.
Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája a Világgazdaságnak elmondta, szerinte azért ilyen sok a felszámolás, mert számos cég bevált gyakorlata, hogy a teljes csődbemenetel előtt egy másikba menti át vagyonát, arra ügyelve, hogy a számára fontos hitelezőket kifizesse, amúgy pedig sorsára hagyja a kiürített vállalkozást és a többi hitelezőt, köztük az adóhivatalt meg a társadalombiztosítást.

A lap által megkérdezett gazdasági szereplők egybehangzó véleménye szerint a hazai csődök magas számának oka a magyar gazdaság kialakulatlan struktúrájában keresendő. A szakértők , továbbá abban is egyetértenek, hogy számítani lehet a csődök arányának emelkedésére. Az elemzők szerint a csődhelyzet főként a kis- és középvállalkozói kört fenyegeti, hiszen idetartoznak azok a vállalkozók és cégek, amelyeknek nincsenek megfelelő likviditási tartalékaik, és hitelfelvételi lehetőségeik is korlátozottak.
A hazai csődtörvény módosítása kapcsán a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) azért „lobbizik”, hogy a betéti társaságok beltagjai, illetve az egyéni vállalkozók élvezzenek fizetésképtelenségi védelmet, kerüljenek ki azok közül, akik teljes vagyonukkal felelnek tevékenységükért. Ez ugyanis az önhibájukon kívül csődbe jutott vállalkozók egzisztenciáját veszélyezteti.

(Világgazdaság)

.