Magyarországon az elmúlt években is volt arra példa, hogy a kevesebb többet hozott az államkasszába – 1994 és 1998 között a társasági adó kulcsa 38-ról 19 százalékra csökkent, és a következő esztendőben nem kevesebb, hanem több adó folyt be. A polgári kormány időszakában a társadalombiztosítási járulék mértéke 39-ről 33 százalékra csökkent, és a korábbi bevétel így is teljesült – jelentette ki Varga Mihály (Fidesz) a Hír Televízió vasárnap esti műsorában a Fidesz adócsökkentési javaslataival kapcsolatban. Mint mondta, a fekete- és szürkegazdaságból alacsonyabb adókulccsal érdemes a legális szférába átlépni, s ha a vállalkozásoknál több pénz marad, abból beruházásokra, munkahelyteremtésre tudnak költeni. – Ez pedig a költségvetésnek is többletbevételt jelenthet – hangsúlyozta a volt pénzügyminiszter.
Varga Mihály úgy fogalmazott: a kormánypártok számára az adóreform nem adócsökkentést jelent, hanem „ugyanazt a pénzt akarják beszedni az emberektől, csak más eszközökkel”. – Szerintünk ez az út nem járható. A Fidesz által megfogalmazott új, munkabarát politikából az első esztendőben – tehát ebben az évben, ha július elsejével bevezetnék – legrosszabb esetben 300 milliárdos bevételkiesés származhat – ám már akár az első esztendőben is 40 ezer új munkahely keletkezhet az országban. Így adóbevétellel vissza lehet valamennyit nyerni – magyarázta Varga Mihály, emlékeztetve arra: Gyurcsány Ferenc nemrég arról beszélt: nem biztos, hogy az adókulcscsökkentések a költségvetés számára bevételkieséssel járnak. – Mélyen egyetértek ezzel a mondatával – mondta a politikus, aki kitért arra is: a Fidesz tervei szerint a vállalkozói járulék önkéntessé tétele, a társadalombiztosítási járulék csökkentése, az eva határának a kiterjesztése és az iparűzési adó levonhatósága már július elsején hatályba lépne, míg az áfakulcsok csökkentése, a pályakezdők diákhitelének átvállalhatósága pedig csak január elsejével. – Ez vállalható a kormány számára. Nem újabb és újabb bizottságokra van szükség, hanem konkrét lépésekre – jelentette ki a politikus.
Varga Mihály elmondta: az új adórendszerben figyelembe vennék az eltartottak számát is, illetve a közös háztartásban élőket – tehát nemcsak a gyermekeket, hanem a nagyszülőket is. – Akármilyen kormány lesz is 2006-tól, a családi adókedvezmény mellett a családi adózás rendszerét mindenképpen érdemes megfontolni és be is vezetni – fűzte hozzá.
– 1998 és 2002 között csökkent a munkanélküliség, az államadósság mértéke, kisebb lett az államháztartási hiány, az infláció, míg tartósan magas volt a gazdasági növekedés. A kormányváltással ez felborult, másféle gazdaságpolitika jött. Ma már azt is meg kell kérdőjelezni, van-e egyáltalán gazdaságpolitika, mivel időnként mintha tűzoltómunka folyna a gazdasággal foglalkozó kormánytagok részéről – jelentette ki az Orbán-kormány minisztere.
Az államadóssággal kapcsolatban hangsúlyozta: ennek mértéke napi 4 milliárd forinttal növekszik. – Az adófizetőknek azzal kell számolniuk, hogy egy esztendőben 880 milliárd forintot kell kifizetni csak a kamatok törlesztésére. A kormánynak volt egy előrejelzése az államháztartási hiányt illetően, ám ehhez képest mindig jóval több lett. Gyurcsány Ferenc erre egy olyan profán magyarázatot adott, hogy ott van a bérekben, a lakástámogatásokban és a nyugdíjakban. Elég szomorú lenne a helyzet, ha a befizetett adóinkkal és járulékainkkal nem tudnánk elszámolni. Egy család számára sem járható az az út, hogy a napi kiadásokat hitelfelvétellel finanszírozzák, mert akkor előbb-utóbb jön az árverezés. Egy ország számára sem járható út ez – a kormánynak hozzá kell látnia a túlköltekezés, a hiány növekedésének megfékezéséhez – hangsúlyozta a Fidesz politikusa. – 1998-ban a bruttó hazai termékhez képest 61 százalék volt az államadósság aránya, 2002-re 53 százalékra csökkent. Mára eljutottunk 59 százalékra; most azon megy a vita, hogy 60 százalék fölé kerülünk vagy sem – tette hozzá.
Ukrajna
Munkába menet ragadták el az ukrajnai emberrablók + videó
