A Nemzeti fejlesztési tervről tartott tegnapi négypárti egyeztetéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét Navracsics Tibor, a Kormányzás 2006 Intézet vezetője, aki – többek közt Nógrádi Lászlóval, a Fidesz Nemzeti fejlesztési tervvel foglalkozó munkacsoportjának vezetőjével – részt vett az egyeztetésen. Mint mondta: azért kísérték el Orbán Viktort, mert véleményük szerint mindenki érdekét az szolgálta volna, ha a tárgyalás a lehető legmagasabb szakmai szinten zajlik. – A fogadtatás alapján úgy tűnt: mégsem szakértői munkáról van szó. Talán nem akart a miniszterelnök lényegi kérdésekbe bocsátkozni, mintha idillikus állapotban lenne az ország. Holott ez nem így van, s ezt nem pusztán az ellenzék állítja, hanem maga a kormány is – hangsúlyozta Navracsics, Baráth Etelének a II. Nemzeti fejlesztési tervhez készített novemberi előterjesztésére hivatkozva. Mint idézte: „az ország jelentős részének fejlődése megrekedt, a társadalmi különbségek jelentősek, és egyre nőnek, az ország térségei közti különbségek kirívóan magasak. Egyes vidékeken kiépületlen a közlekedési hálózat, hiányoznak a kommunális infrastruktúra alapvető elemei. Az ország szétszakadását ellensúlyozó folyamatok gyengék. Az államháztartás helyzete feszültségektől terhes, a közösségi szolgáltatások több szegmense is a működőképesség határán van. A gazdaság tizedik éve tartó fejlődési pályája kezd instabillá válni„ – idézte a politikus. – Azt hittük, hogy valóban szükség van arra, hogy a négy párt szakértői egyeztessenek és együtt dolgozzanak azon, hogy kiutat találjanak ebből a helyzetből, ám ehhez képest csak egy médiaeseményről volt szó – vélekedett.
Nógrádi Zoltán a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem kívánnak méltatlan számháborúba bocsátkozni, ám a Draskovics Tibor és Baráth Etele által jegyzett számadatokkal tudják bizonyítani, hogy az ország többet fizetett ki tagdíjként az EU intézményei felé, mint amilyen forrásokat hasznosítani tudott. – Az ország társadalma, a fejlesztési pénzeiket, visszaigényelt áfájukat hiába váró vállalkozók, a gazdák, aki hiába várják támogatásukat, el fogják végezni helyettünk az értékelést, és megvonják a kormány EU-s tevékenységének 2004-es mérlegét – jelentette ki.
– 2007 és 2013 fejlődési pontjainak meghatározásánál tudnunk kell, hogy melyek a legfontosabb problémáink, amikkel a családoknak, gazdasági szereplőinek szembe kell nézniük. Hallottuk, hogy a fejlődési pálya megrekedt, az önkormányzatok az idei költségvetés következtében úgy ellehetetlenülnek, hogy az már veszélyezteti a megnyert és az elnyerhető uniós források felhasználását, míg a családok jelentős része egzisztenciális problémákkal küzd. Ezzel szemben tegnap azt hallottuk – és miniszterelnöki megerősítést is kaptunk ezt illetően –, hogy az EU a Magyar Államkincstár számára megelőlegezett 183 milliárd forintot, s ezt átutalta a kincstárnak, hogy ebből a kormányzat fizesse ki az unió irányába tett vállalásait, másrészt teljesítse a pályázatok, közvetlen támogatások útján kötött szerződéseit. Ez a 183 milliárd forint még mindig az államkincstárban van, miközben a gazdasági versenyképesség operatív program keretén belül 11 ezer vállalkozó várja, hogy megkapja a fejlesztési forrásokat, amelyeket pályázati úton kért. Ez a 11 ezer vállalkozó több mint 25 ezer munkahely sorsáról tud hatékonyan dönteni, ha a kormány végre az EU által megelőlegezett összegből valamennyit átutalna számunkra – emelte ki Nógrádi Zoltán.
– Kérjük tehát a kormányt, vegye figyelembe: ez a 183 milliárd nem a kormány, hanem az emberek pénze, ezért tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez a forrás eljusson oda, ahová az unió szánta – mondta a politikus, aki önkritikus helyzetértékelésre is felszólította a kabinetet. – Lássunk tisztán az ország jelenlegi helyzetét illetően. Ennek érdekében a következő parlamenti ülésszakon Baráth Etelét arról fogjuk kérdezni, hogy az általa megadott számadatok és az általa rögzített fejlesztési pénzeszközök mikor jutnak el a vállalkozásokhoz, önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, és milyen formában lehet elérni azt, hogy ezek ott hasznosuljanak, ne az államkincstárban maradjanak. Ezért interpellációval fordulok majd az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez – tette hozzá a politikus.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
