Kállai: 2003 óta csak romlott a cigányok helyzete

Fel kellene hagyni azzal a 2003-tól megnyilvánuló kormányfilozófiával, hogy nincs cigánykérdés Magyarországon, és végre teljes feladat- és forráskoncentrációval kellene kezelni a romák problémáit, beleértve a telepek felszámolását is – vélekedett Törzsök Erika, a Cigánynak lenni Magyarországon; Jelentés – 2003 című kötet bemutatóján.

A jelen kormányciklus első teljes évét vizsgáló könyv beszédes alcíme: Látványpolitika és megtorpanás. Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány igazgatója úgy értékelte, 2002 után pozitív szemléletváltás jelei mutatkoztak, elfogadható program született a cigányság helyzetének javítására, ám végül kiderült: ez a kormány is az ágazati logika szerinti elosztási gyakorlatot folytatja, miközben a tárcák, a „nagy rendszerek” számára a romák szükségképpen láthatatlanok maradtak.

A kisebbségkutató szólt az Országos Cigány Önkormányzat vizsgált évben mutatott gyenge érdekérvényesítő képességéről, illetve arról, hogy a cigányprobléma alacsony hatásfokú kezeléséhez a roma intézményrendszer folyamatos erodálódása is hozzájárult: például a romaügyi államtitkári jogkör bizonytalansága, a Medgyessy Péterék által felállított Romaügyi Tanács névlegessé válása, illetve a Romaügyi Hivatal bedarálása.

A kötetbeli szerzőtárs, a roma származású Kállai Ernő érzékeltette: a helyzet 2003 óta még romlott is. Szerinte csak addig lehet mondani, hogy hazánkban nincs romakérdés, amíg el nem éri a probléma nagysága a szlovákiai mértéket, ami majd, úgy lehet, egységesíti e ma még megosztott kisebbség fellépését.