Lejárt naptej magyar katonáknak az afgán télben

Juhász Ferenc honvédelmi miniszterhez címzett nyílt levelében erőteljesen bírálta a hadsereg felső vezetését Farkas Roland százados az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonák hiányos felszereltsége és rossz ellátása miatt.

A Népszabadság által idézett levélből kiderül: milliókat költött a védelmi tárca hibás beruházásokra, melyek semmivel nem tették biztonságosabbá a háborús körülmények között működő missziót teljesítők mindennapjait. Farkas felteszi a kérdést: vajon használható volt-e a sok millió forintért fejlesztett és beszerzett géppuskaállvány, amelyet a terepjárókra szereltek. „Azt a választ fogja kapni, hogy nem, mert ezek légvédelmi géppuska állványok, a vízszintesnél lejjebb nem dönthetőek, holott Kabul belvárosában nem felülről fog jönni a támadás” – válaszolja meg előre a kérdést Farkas.

A levélre az Info Rádió is felhívta a figyelmet, megjegyezve: a katonák forgalomból kivont golyóálló mellényeket kaptak Afganisztánban. Az új támadási módszer, a nyakmagasságban kifeszített drót ellen a kabuli nemzetközi tábor minden egysége drótvágókat szerel fel járműveire, a magyarok azonban pénzhiány miatt nem rendelkeznek ilyennel – idézi a dokumentumot a hírrádió.

A problémát a magyar századparancsnok jelentette ugyan a azárazföldi parancsnokságnak, de a hét hónapos misszió alatt nem sikerült legyártatni és felszereltetni a drótvágókat. Egy kísérleti példány készült el – „bizonyára komoly kutatói-fejlesztői munka eredményeként és súlyos tiszteletdíjakért” -, csakhogy a felszerelt drótvágó monstrum 50 km/h sebességnél ingataggá teszi a terepjárót, így használhatatlan. „Most jelenthetem Önnek, hogy ha valaki Nagy Richárd sorsára jut, meg se próbálják azt mondani a temetésén, hogy önszántából vállalta a missziót. Inkább nevezzék majd meg azon személyeket, akik nem tették lehetővé számára a maximális túlélést” – írja Farkas Juhásznak az Irakban merénylet áldozatává lett magyar katonára utalva.

A százados szerint nem igaz az a hivatalos állítás sem, hogy a magyarok terepjárói páncélozottak, az utasteret úgy voltak kénytelenek megerősíteni, hogy kivont golyóálló mellényeket, egyes esetekben homokzsákokat erősítettek kívülről az autókra.

„Még az ülésekre erősíthető kevlár (korlátozott repeszvédelmet nyújtó műanyag – a szerk.) huzat is 5 hónapig hiányzott, mely egy aknára futás esetén nyújt védelmet, holott Afganisztán a világ legelaknásítottabb országa” – fűzte hozzá a százados, aki szerint ezt húsz éve lehet tudni.

Bocskai István, a tárca kommunikációs igazgatója szerint a levélben megfogalmazott észrevételeket megvizsgálják, hogy abból mi a valóság, a féligazság vagy mi nem megfelelő információ.