Mészáros Tamás: Nem kétséges, hogy Gyurcsány Ferenc pontosan látja is a csapdát. Egyfelől igyekszik elmondani, hogy az ország tényleges teljesítőképességén felül él, és szociális kiadásait már most hitelből fedezi, tehát őrizzük meg a józan eszünket. Másfelől viszont a kormányfő azt is tudja, hogy a lelkesítésről, mint a politikai kommunikáció egyik legfontosabb eleméről, nem mondhat le. Magyarán: valamit meg kell fogalmaznia útravalóul az Ígéret Földje, azaz az unió következő gazdasági periódusa felé menet. Arról beszél hát, hogy 2OO7 és 2O13 között elérjük a támogatások Kánaánját; addig is legyünk versenyképesek, vállalkozó kedvűek, merészek, innovatívak, mert csak egyéni sikereink révén javíthatjuk az ország pozícióit. Ezzel a lényegét tekintve liberális vígasszal azonban van egy kis baj. Túl sok embert ijeszt meg. Mindazokat, akik jól tudják, márpedig nincsenek versenyképes helyzetben, és nem is lesznek. Idetartozik például a köz-, és magánalkalmazottak túlnyomó többsége. Ide tartoznak még azok a vállalkozók is, akik a magas adó-, és járulékterhek miatt örülnek, ha egyáltalán fenntarthatják a cégüket. És ha eddig nem tudtuk volna, hát most, a gazdatüntetés idején látnunk kell, hogy a mezőgazdaságból élők is messze érzik magukat a versenyképességtől.
(Népszava, 2005. február 26.)
origo.hu
Mindenki csinálja, pedig rég betiltották: ön tisztában van ezzel a törvénnyel?
