Nem készített beadványt az MNB-elnök

Ha a jelenlegi trend folytatódik, az államadósság túllépi az előírt határt az első félév végére – véli a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Járai Zsigmond szerint a lehívható uniós pénzek nem helyettesíthetik a jó gazdaságpolitikát, s ha a hazai feltételeket nem tudjuk addigra kialakítani, nem kapjuk meg a támogatásokat – figyelmeztetett.

A jegybank elnöke nem működött közre a Fidesz beadványainak elkészítésében – mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állította –, hanem csupán felvilágosítást adott két országgyűlési képviselőnek – derül ki abból az interjúból, amelyet Járai Zsigmond adott a Világgazdaságnak. – Ezt az információnyújtást az állami szervek részéről törvény írja elő. Ugyanilyen felvilágosítást adtunk volna szocialista képviselőknek is – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A Monetáris Tanács bővítésével kapcsolatban Járai kifejtette: a négy új tag közt kitűnő szakemberek vannak. – Gondom csak azzal volt, hogy egy órával kinevezésük előtt közölte velem a kormányfő a neveket. Ezt nem nevezném „véleményem kikérésének”, márpedig ezt írja elő a törvény – fűzte hozzá. A kibővült tanács működésével kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy a testület ugyanúgy működhet, mint eddig. – Nem várok lényeges változást. Bizonyára lesznek jótékony viták, de a statisztikák, adatok értelmezésében nagy nézetkülönbségeket nem várok. Közös célunk az infláció féken tartása, a forintárfolyam stabilitásának fenntartása – mondta.

Járai felhívta a figyelmet arra: az államháztartással továbbra is gondok vannak, s ha a jelenlegi trend folytatódik, az év első felében az államadósság túllépi az előírt határt. – A költségvetési kiadások szerkezetét meg kellene változtatni. Az újraelosztás aránya a gazdaság méreteihez képest túlságosan magas, túl sokat és messze nem hatékonyan költünk szociális transzferre, és túlságosan keveset az infrastruktúra fejlesztésére, kutatásra. Kevés a munkahely, 3,9 millióan vannak állásban a 10 milliós népességből. A gazdaságot súlyos szerkezeti gondok terhelik – sorolta a szakember, hangsúlyozva: az export a jelek szerint a jelenlegi forintárfolyam mellett is jól teljesít, az erős árfolyamnak pedig nem kis szerepe van az infláció lassulásában. Az euró bevezetésétől a jegybank elnöke szerint nem vagyunk távolabb, mint Portugália, Görögország, Spanyolország öt évvel a közös fizetőeszköz bevezetése előtt.

A 2007 és 2012 között beáramló uniós forrásokkal kapcsolatban pedig azt jegyezte meg: jó gazdaságpolitikát ezek a pénzek sem helyettesíthetnek. – Egyáltalán nem biztos, hogy megkapjuk ezt a támogatást, ha a hazai feltételeket nem tudjuk addigra kialakítani. Figyelmeztető jel, hogy a strukturális alapokból az új tagországok közül mindeddig Magyarország vehette fel a legkisebb összeget. Ha pedig nem tartjuk magunkat a maastrichti kritériumokhoz, akkor nagyot fogunk csalódni – figyelmeztetett az MNB elnöke.