Április elején egyesül az MDF és az MDNP

Április 9-én egyesül az MDF és a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP). Az egyesülést alapszabály-módosítás előzi meg, amelynek előkészítése még nem zárult le. A fúzió nem jelent automatikus névváltoztatást.

Az MDF Országos Választmánya január végén döntött úgy, hogy támogatja a Magyar Demokrata Néppárttal (MDNP) való egyesülést. A fúziót a két párt április első felében, várhatóan egy napon megtartott országos gyűlésén mondják ki. Úgy tudni, hogy az új tömörülés vezető testületeiben hozzávetőleg 70:30 arányban – a jelenlegi MDF javára – osztják el a posztokat.

Az egyesülés nem jelent automatikus névváltoztatást. Noha már az MDF tavaly őszi országos gyűlésén szóba került, hogy tavasszal napirendre kellene tűzni a kérdést, s azóta is gondolkodnak erről, ez a mostani országos gyűlésen még valószínűleg nem lesz aktuális. Túl sok a lehetséges változat: az elmúlt időszakban felvetődött az „MDF – a Magyar Konzervatív Párt„, az „MDF – Konzervatív Néppárt”, az „MDF – a Magyar Néppárt„ és az „MDF – a Korszerű Konzervatív Párt” variáns is. A Népszabadság úgy tudja, hogy a pártvezetés az „MDF – a Magyar Konzervatív Párt„ változatot tartja jónak, de valószínűleg csak ősszel, az MDF egy másik országos gyűlésén lesz erről szó. Azt, hogy ne csak kiegészítésről, hanem komplett névváltoztatásról legyen szó, azért nem tartanák túl szerencsésnek, mert ez esetben a pártból távozásra kényszerült lakitelekiek később használhatnák a demokrata fórum elnevezést.

A Magyar Demokrata Fórum megalakulása

A politikai ellenzék népies szárnya 1987. szeptember 27-én Lakitelken megalakította a Magyar Demokrata Fórumot. Az MDF ekkor független szellemi-politikai mozgalomként elutasította mind a kormánypártiság, mind az ellenzékiség címkéit. A mozgalom szervezetté alakulását – ugyancsak Lakitelken – 1988. szeptember 3-án határozták el. A mozgalom vagy párt éles vitája lényegében az 1989 október végi kongresszuson dőlt el, amikor fél éves működés után Bíró Zoltán helyett Antall Józsefet választották a szervezet elnökévé. Antall az MDF-et mint a nép-nemzeti irányzat, a kereszténydemokrácia és a nemzeti liberalizmus három alappillérén nyugvó pártot határozta meg.

Szakadások a pártban

A kormányzás felelőssége és a párt heterogén összetétele miatt a párt frakciójában előbb repedésekre, majd nyílt szakadásokra került sor. 1993. május végén a hivatalos pártvonaltól leginkább eltérő nézeteket valló és szervezkedő 6 képviselőt zártak ki a frakcióból. Néhányan önálló pártot alapítottak: Csurka István a MIÉP-et, Zacsek Gyula a Magyar Piac Pártot, Király B. Izabella a Magyar Érdek Pártját, többen kiléptek és mint független képviselők vettek részt a politikai életben, míg a létszámában kicsi liberális szárny néhány tagja a Fideszhez csatlakozott. Antall József halála után Boross Péter belügyminiszter lett a miniszterelnök, a párt elnökévé Für Lajost, ügyvezető elnökké Lezsák Sándort, míg frakcióvezetővé Kulin Ferencet választották.

Csökkenő szavazótábor

Az MDF 9. Országos Gyűlésén, 1996. március 2-án került sor a párt radikálisabb és mérsékelt szárnyának végső összecsapására. Az MDF elnöke a lakitelki alapítók egyike, Lezsák Sándor lett, ennek következményeként a rivális jelölt, Szabó Iván vezette szárny kivált a pártból, majd megalapították az MDNP-t. Für Lajos korábbi pártelnök az MDF tagja maradt ugyan, de a parlamentben a függetlenek között foglalt helyet. A szakadás után az MDF politikája ugyan egységesebbé vált, lehetséges szavazótábora azonban folyamatosan csökkent. Részben ennek hatására a párt 1997 végén választási együttműködést kötött a FIDESZ-MPP-vel. Közös jelöltet állítottak 78 egyéni választókerületben, ebből 27-at az MDF nevezhetett meg.

Kizárások és kilépések

Az MDF-ben röviddel a 2004 májusi EP-választások után alakult meg – bár már név nélkül de gyakorlatilag előtte is létezett – a Dávid Ibolya pártelnök politikáját ellenző Lakitelek Munkacsoport, amelynek célja a demokrata fórum „visszatérítése” eredeti, lakitelki gyökereihez. 2004. június 23-án Hende Csabát, szeptember 6-án Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást, Szászfalvi Lászlót zárták ki a pártból.

2004. október 27-én a képviselőcsoport nyolc tagja kizárta az MDF parlamenti frakciójából Lezsák Sándort és Balogh Lászlót. A frakció rendkívüli ülésén, amelyet Herényi Károly frakcióvezető hívott össze, egyhangú döntés született a két lakitelki honatya kizárásáról. Az ülésen a képviselőcsoport helyettes vezetőjévé választották Karsai Pétert. Lezsák Sándort és Balogh Lászlót az Országos Választmány 2005. januárjában zárta ki az MDF-ből. A Lakitelek Munkacsoport többi tagja kilépett a frakcióból.

Forrás: MDF.hu, Magyar Nemzet, Népszabadság