Bokros újra „műtétet” javasol

„Nem válsághelyzet van. Azt mondtam, hogy válsághangulat” – jelentette ki Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter szerint kimerültek a költségvetés tartalékai, romlik a gazdasági helyzet. Tanácsaira nem voltak kíváncsiak Horvátországban, Romániában viszont meghallgatták.

MNO
2005. 03. 23. 12:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ma még reálisnak tűnik az euró magyarországi 2010-es bevezetése. Ehhez persze az kell, hogy Magyarország 2007-re teljesítse azokat a gazdasági mutatókat, amelyeket ezzel kapcsolatban az unió elvár – jelentette ki Bokros Lajos a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában.

A volt pénzügyminiszter – akit egyébként egyre többet hívnak lakossági fórumra – kifejtette: a kemény feltételeket lehet teljesíteni, de nem a mostani gazdaságpolitikával, hanem csakis gyökeres gazdaságpolitikai fordulattal. „A társadalom egy jelentős része talán megértette azt, hogy az akkori intézkedések mindenféleképpen szükségesek voltak. Senki sem szereti a fájdalmas műtétet, de hogyha utána a beteg mégis jobban érzi magát, akkor utólag az a fájdalmas műtét igazolható” – vélte Bokros Lajos.

Újra romlik a gazdasági helyzet és ez fölkelti az emberek érdeklődését az iránt, hogy mi lenne valójában akkor a megoldás és a helyes gazdaságpolitika. 1995 után mintegy öt évig magas színvonalú, fenntartható, egyensúlyőrző, exportvezérelt gazdasági növekedés volt. Ezt kellene ma újra kialakítani – fogalmazott Bokros, aki szerint ma nem válsághelyzet van, inkább „válsághangulat”.

Kimerültek a növekedésnek azok a mesterséges fokozását elősegítő tartalékai, amelyek korábban a költségvetési túlköltekezésből származtak. Ezt tovább fokozni nem lehet. Most egy ellenkező irányú átrendezésre volna szükség: egy kisebb költségvetésre, kisebb államháztartásra, kevesebb elvonásra, kevesebb közkiadásra. Ez fájdalmas államháztartási reformok nélkül nem megy. Ebbe viszont úgy látom, hogy igazából a politikai osztálynak nincs bátorsága belevágni – hangoztatta Bokros.

A jelenlegi költségvetési gazdálkodással nem tudjuk újraindítani azt a magas színvonalú gazdasági növekedést, amire olymértékben várunk. Elsősorban azért, mert ez a nagy súlyú költségvetés, aminek nemcsak a hiánya, hanem a terjedelme is nagy, illetve a szerkezete is rossz. Ez agyonnyomja a vállalkozói szférát, a magyar gazdaságot, amely nem tud azon a hatékonysági színvonalon teljesíteni, mint azok a gazdaságok, amelyekben sokkal kevesebb adóterhelés és sokkal versenyképesebb szabályozás van – elemezte a kialakult helyzetet.

A Magyar Rádió kérdésére válaszolva Bokros elmondta: Románia megfogadta tanácsait, s így tett Szlovákia is. Hozzátette: Horvátországban és Oroszországban jóval kevesebb sikert könyvelhetett el. Itthon is megoszlik a jelenlegi vezetésben azok köre, akik kikérik véleményét, s akik nem: a miniszterelnök sosem kérdezte meg, a pénzügyminiszter többször, s egyszer Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is kíváncsi volt a véleményére.

Az esetleges újabb csomagról elmondta: „Nem én vagyok az, akinek azt be kell vezetni, nem én állok ki a hazai társadalom közvéleménye elé megmagyarázni, hogy arra az intézkedésre miért van szükség”.

Bokros az Élet és Irodalomban 2004 nyarán 130 pontban közölte javaslatait a magyar gazdasággal kapcsolatban. A rádió érdeklődésére most elmondta: a javaslatról szóló vita „teljes egészében várat magára”. Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter korábban javasolta, hogy konferenciát kellene tartani a 130 pontról – emlékeztetett Bokros, kiemelve: ez a 130 pont éppen a szükségessé váló államháztartási reformok mikéntjéről, hogyanjáról szól, amiről a mai közvéleményben semmilyen vita nem folyik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.