Ma még reálisnak tűnik az euró magyarországi 2010-es bevezetése. Ehhez persze az kell, hogy Magyarország 2007-re teljesítse azokat a gazdasági mutatókat, amelyeket ezzel kapcsolatban az unió elvár – jelentette ki Bokros Lajos a Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában.
A volt pénzügyminiszter – akit egyébként egyre többet hívnak lakossági fórumra – kifejtette: a kemény feltételeket lehet teljesíteni, de nem a mostani gazdaságpolitikával, hanem csakis gyökeres gazdaságpolitikai fordulattal. „A társadalom egy jelentős része talán megértette azt, hogy az akkori intézkedések mindenféleképpen szükségesek voltak. Senki sem szereti a fájdalmas műtétet, de hogyha utána a beteg mégis jobban érzi magát, akkor utólag az a fájdalmas műtét igazolható” – vélte Bokros Lajos.
Újra romlik a gazdasági helyzet és ez fölkelti az emberek érdeklődését az iránt, hogy mi lenne valójában akkor a megoldás és a helyes gazdaságpolitika. 1995 után mintegy öt évig magas színvonalú, fenntartható, egyensúlyőrző, exportvezérelt gazdasági növekedés volt. Ezt kellene ma újra kialakítani – fogalmazott Bokros, aki szerint ma nem válsághelyzet van, inkább „válsághangulat”.
Kimerültek a növekedésnek azok a mesterséges fokozását elősegítő tartalékai, amelyek korábban a költségvetési túlköltekezésből származtak. Ezt tovább fokozni nem lehet. Most egy ellenkező irányú átrendezésre volna szükség: egy kisebb költségvetésre, kisebb államháztartásra, kevesebb elvonásra, kevesebb közkiadásra. Ez fájdalmas államháztartási reformok nélkül nem megy. Ebbe viszont úgy látom, hogy igazából a politikai osztálynak nincs bátorsága belevágni – hangoztatta Bokros.
A jelenlegi költségvetési gazdálkodással nem tudjuk újraindítani azt a magas színvonalú gazdasági növekedést, amire olymértékben várunk. Elsősorban azért, mert ez a nagy súlyú költségvetés, aminek nemcsak a hiánya, hanem a terjedelme is nagy, illetve a szerkezete is rossz. Ez agyonnyomja a vállalkozói szférát, a magyar gazdaságot, amely nem tud azon a hatékonysági színvonalon teljesíteni, mint azok a gazdaságok, amelyekben sokkal kevesebb adóterhelés és sokkal versenyképesebb szabályozás van – elemezte a kialakult helyzetet.
A Magyar Rádió kérdésére válaszolva Bokros elmondta: Románia megfogadta tanácsait, s így tett Szlovákia is. Hozzátette: Horvátországban és Oroszországban jóval kevesebb sikert könyvelhetett el. Itthon is megoszlik a jelenlegi vezetésben azok köre, akik kikérik véleményét, s akik nem: a miniszterelnök sosem kérdezte meg, a pénzügyminiszter többször, s egyszer Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is kíváncsi volt a véleményére.
Az esetleges újabb csomagról elmondta: „Nem én vagyok az, akinek azt be kell vezetni, nem én állok ki a hazai társadalom közvéleménye elé megmagyarázni, hogy arra az intézkedésre miért van szükség”.
Bokros az Élet és Irodalomban 2004 nyarán 130 pontban közölte javaslatait a magyar gazdasággal kapcsolatban. A rádió érdeklődésére most elmondta: a javaslatról szóló vita „teljes egészében várat magára”. Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter korábban javasolta, hogy konferenciát kellene tartani a 130 pontról – emlékeztetett Bokros, kiemelve: ez a 130 pont éppen a szükségessé váló államháztartási reformok mikéntjéről, hogyanjáról szól, amiről a mai közvéleményben semmilyen vita nem folyik.

Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?