Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint hazánk számára nem- csak a felzárkózás, hanem a kiemelkedés fontos, mint ambiciózus cél. Ehhez azonban szükség van a makrogazdasági helyzet stabilitására. Emellett a versenyképesség más tényezőire nagy figyelmet kell fordítani; Magyarországnak a jelenleginél több beruházásra és munkahelyre van szüksége – jelentette ki Draskovics Tibor a Pénzügykutató Rt. mai konferenciáján.
A pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány a folyamatos, fokozatos kiigazítás mellett döntött, aminek oka az, hogy egyszerre kell a növekedés ütemén gyorsítani, egyensúlyt kialakítani, és a növekedés szerkezetén változtatni. A jóléti fordulat utáni kiigazításnak pedig úgy kell végbemennie, hogy az nem sérti ezt a fordulatot. A probléma Draskovics szerint a megszokott kiigazítási módszerekkel nem volt kezelhető, mivel a lakossági megtakarítások jelentősen visszaestek, míg a fogyasztás komoly mértékben növekedett.
3 év alatt 1000 milliárd forintos kiigazítás történt, illetve történik 2005-ig, s az idei évben az újraelosztás csökken a tavalyihoz képest – jelentette ki Draskovics. A pénzügyminiszter szerint minden kormány és minden ellenzék felelős azért, hogy 1995 óta nem történtek jelentős reformok hazánkban. Szerinte jelentős változás csak komolyabb reformok után valósulhatnak meg.
Draskovics kifejtette azt a véleményét, miszerint a finanszírozási szerkezet tovább javul idén, kihasználva azt, hogy a piacok tűrőképessége más, mint az elmúlt esztendőben. A pénzügyminiszter úgy látja: a visegrádi országok hasonló gondokkal küzdenek, mint Magyarország, az államháztartási hiány csak Szlovákiában volt alacsonyabb, mint hazánkban 2004-ben.
Draskovics szerint a piaci folyamatok azt mutatják, hogy a gazdaságpolitikát a befektetők egyre hitelesebbnek tartják. A konvergencia-pálya alapján a kormány elkötelezett a folyamatos kiigazítás mellett – hangoztatta.
Az Adózás és verseny című konferencián előadást tart többek között Draskovics Tibor pénzügyminiszter, Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Surányi György volt jegybankelnök is.
Surányi: Az iparűzési adót meg kellene szüntetni
Surányi György volt jegybankelnök konkrét adómódosítási javaslatokat fogalmazott meg, melyek az SZJA, TB, és a vagyonadó kérdését érintették. Surányi ugyan nem ért egyet a minimálbér adómentességével, véleménye szerint a minimálbérnek reális szintűnek kellene lennie. Mindezek ellenére a politikai okok miatt javaslata tartalmazza a minimálbér adómentességét.
Surányi szerint a cél az, hogy a teljes bruttó kifizetés fele mindig a munkavállalónál maradjon, e feletti adó ugyanis már olyan adóelkerülést okoz, ami mindenképpen káros, és elkerülendő volna.
A javasolt rendszer előnye a volt jegybankvezér szerint az, hogy az összes támogatás megszűnésével legalább annyi költségvetési bevételt eredményezne, mint a jelenlegi progresszív, az adóelkerülést erősíti szisztéma, annál azonban sokkal igazságosabb és egyszerűbb volna.
Surányi szerint össze kellene vonni a munkavállalói és munkaadói járulékot, s a javasolt SZJA és TB rendszer kompatibilis lehetne a túlzottan alacsony társasági adóval is. Surányi szerint az iparűzési adót meg kellene szüntetni, mivel ezzel az adónemmel a forgalmi adó duplikációjáról van szó, hiszen az iparűzési adó nem jövedelem, hanem bevétel alapú adónem.
A bankár szerint a jelenleg túlságosan alacsony társasági adót 20-22 százalékra kellene növelni, ami a fent vázolt osztalék adóval (az SZJA keretein belül nem javasol kedvezményeket Surányi) növelve ugyanakkora adóterhet jelentene, mint a munkavállaló által fizetett adó. Ennek következtében a rendszer nem preferálná egyik adózást sem a másikkal szemben.
Sok vitát vált ki Surányi szerint a vagyonadó, aminek szintén működnie kellene. A megoldás nem az adószintek növelése, hanem egy szűk vagyonadó bevezetése lehet, például az ingatlan adó formájában.
Ennek keretében bizonyos sávokban, értékhatárokhoz kötötten emelkedő ingatlanadó bevezetése lehet a megoldás.
Kupa: Az ellenőrzést kellene felülvizsgálni
Kupa egy kutatásra hivatkozva elmondta, hogy az EU15 országaiban is növekszenek az adószerkezet átalakítására vonatkozó javaslatok, a társaságok profitját egyes vélemények szerint nem szabad adóztatni, ha beruháznak, míg ha osztalékot fizetnek, akkor a legfelső SZJA kulcs szerint kellene adózniuk a cégeknek.
Hazánkban az adózási problémát elsősorban az alacsony megtakarítási szint, valamint az alacsony FDI szint jelenti. Kupa szerint is felül kéne vizsgálni egy sor kedvezményi rendszert.
Az ÁFA felső kulcsának csökkentéséből a lakosság nem érezne komolyabb hatást Kupa megítélése szerint. A szakember szerint 3 év alatt lehetne az iparűzési adó kiváltani egy ingatlan adóval. Kupa nem hisz abban, hogy „egy adócsökkentéstől az adózók jönnek, és fizetnek, mint az őrült”, sokkal inkább az ellenőrzést kellene felülvizsgálni. Kupa zárásként sok sikert kívánt az adócsökkentőknek, a politikusoknak pedig kevesebb politikai szlogent.
Matolcsy: Versenyképességi reformról kell gondolkodni
Matolcsy György szerint a társadalmi hatékonyság növelése az adóreform célja, ahol nem szabad megfeledkezni a versenyképességről, a foglakoztatásról és a jövedelemelosztásról sem.
Matolcsy szerint elsősorban versenyképességi reformról kell gondolkodni, csak ezt követően államháztartási- és adóreformról. Matolcsy szerint az angolszász jövedelemadók felé kellene menni, amit az európai forgalmi adókkal és a közé-európai személyi jövedelemadókkal kellene kombinálni. A legfontosabbak az egyszerűség, a stabilitás és a nettó adórendszer.
Matolcsy szerint a szlovák és a román reform igen pozitív tapasztalatokat mutat, illetve a román még teljesen nem ismert, csak körvonalaiban. Az adóreform forrásai lehetnek Matolcsy szerint a GDP növekedése (évi 4-6%), az EU támogatások költségvetési többlete, a gazdaság kifehérítés, valamint a reform GDP növekedés költségvetési többlete (+1%) lehet. A magyar fekete gazdaság aránya 35% körüli lehet, míg az EU 15 országaiban Olaszországban a legmagasabb 29 százalékkal. Az adóversenybe és reformba tehát hazánk belevágott, érdemes lenne azonban tisztázni az adófilozófiai kérdéseket, mely nélkül nehéz lesz a reformot megvalósítani.
László: A vagyon alapú adó nem lenne meglepő
László Csaba volt pénzügyminiszter kiemelte, hogy hazánk adóbevételei a GDP arányában nem tekinthetőek kiugrónak sem az EU-ban, sem a régióban.
A közvetett adók közül az ÁFA 50 százalékot képvisel nemzetközi szinten is, így érdemesnek tűnik az ÁFÁ-n kívül a többi közvetett adóra is komolyabb figyelmet fordítani. Ezek közül kiemelte a szakértő a fogyasztási adót, s példaként említette, hogy egy kamion 3000 km-t tud megtenni egy tank üzemanyaggal, ami azt jelenti, hogy ott tankol, ahol olcsóbb. Ezen adó további emelésével így érdemes vigyázni. Magyarországon a közvetlen adók közül az SZJA-terhelés nem kiugró nemzetközi szinten, ha a GDP arányában nézzük ezeket a bevételeket, a régióban azonban meglehetősen magasnak mutatkozik ez az érték. E tekintetben azonban az EU-ban a relatív szórás igen nagy.
A helyi adók egész Európában a GDP körülbelül 4 százalékának felelnek meg, ami hazánkban is megfigyelhető. A helyi adók azonban hatékonysági kérdéseket vetnek fel, hiszen egy nagy szervezet (APEH) vélhetőleg jobban tudja beszedni az adókat, mint a 3200 önkormányzat. A vagyon alapú adók az EU-ban egyáltalán nem lennének meglepőek László Csaba szerint.
Békesi: Át kell alakítani a nyugdíjrendszert
Békesi László volt pénzügyminiszter szerint az adórendszernél fontosabb a gazdaság szempontjából a stabil politika és gazdaságpolitika. Felértékeli azonban az adórendszer hangsúlyozását a régióbeli adóverseny, a versenyképesség fenntartása, valamint a politikai marketing.
A kormány egyetlen bölcs döntése az lehet, hogy a reformok élére áll, és a készülő koncepció során a szakmailag nem helyes javaslatokat határozottan elveti. (Ezzel kapcsolatban utalnánk Surányi azon szavaira, mely szerint hazánkban már 10 millió adószakértő van.)
Békesi szerint az elkövetkező 3 évben a centralizáció jelentős csökkentése nem hajtható végre. Az adórendszer hat a szociális ellátó rendszerre, mindazonáltal ezt nem szabad jelentősen a szociálpolitikai problémák megoldására használni, ezt döntő mértékben adón kívüli transzferekkel érdemes megvalósítani. Békesi szerint nem kérdés, hogy a közeljövőben át kell alakítani a nyugdíjrendszert, és alapvető átalakításokat kell elvégezni az egészségügyi rendszeren. Békesi egyetért Bokrossal abban, hogy a magán megtakarításoknak kellene az egészségügyi finanszírozásban nagyobb teret kapnia.
A progresszív és lineáris adóztatás kulcskérdés, a modern gazdaságban Békesi szerint a lineáris adóztatás felé való elmozdulás nem nélkülözi a szociális megfontolásokat, és kiírthatók a kedvezmények. Más kérdés, hogy a magyar lakosság jelenleg nem „vevő” a lineáris adóztatásra.
Bokros: Nem kellene a magán lakossági beruházásokat preferálni
Bokros Lajos ex-pénzügyminiszter elmondta, hogy az egészségügyi reform vonatkozásában is arra van szükség, hogy megvalósuljon az egyénekhez kapcsolódó finanszírozás. Ezt a TB rendszerhez hasonlóan szintén egy kétpilléres finanszírozás segítheti elő, így a társadalom tagjai jóval többet lennének hajlandóak megtakarítani. Az egészségügyi területre fordítandó összeg azonban ennek következtében nem fog csökkenni, csak a finanszírozás szerkezete mozdul el.
Bokros szerint az átmeneti gazdaságoknak nem kellene a magán lakossági beruházásokat preferálnia, (lakástámogatási rendszer) ami más országokban is komoly probléma. Ezt azonban természetesen politikailag nehéz megvalósítani. Bokros szerint ehelyett a termelő beruházásokat kell preferálni, s nem szabad a vállalati szektor nettó megtakarítói pozícióba „kergetni”.
Bokros szerint az adóreform kapcsán a kormánynak ki kell mondani azt, hogy ez nem azt jelenti, hogy az adók mértéke minden adónem esetén csökkenni fog, hanem azt, hogy nem a költségvetésen keresztül valósul meg a közjavak finanszírozása, hanem a magán szférán keresztül.
Forrás: Portfolió
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
