Rovarirtó a sejtekben
A Bacillus thuringiensis CrylA(b) delta-endotoxinja (röviden
Bt) egy olyan, a talajban előforduló természetes baktérium
fehérjéje, amit természetes rovarirtószerként használnak a
biogazdálkodók. Az óriáscégek olyan burgonyát, gyapotot és
kukoricát fejlesztettek ki, amelyek képesek magjaikban termelni
ezt a szert. A Bt hagyományos időnkénti alkalmazásaival –
permetezésével – ellentétben a génmódosított növényt úgy tervezték,
hogy e fehérje a mag minden sejtjében termelődjön. Így a kifejlett
növényben is hat, még akkor is, amikor az a kereskedelmi forgalomba
kerül. Pár éve az EU befagyasztotta minden új Bt-növény engedélyezését,
ám az összes termékre nem alkalmazott tiltást – olvasható
a Zöldpók környzetvédelmi portálon.
A természetvédők arra is szeretnének választ kapni, hogy – amennyiben
kimutatható az engedély nélküli kukorica jelenléte az importált élelmiszerekben
– milyen lépéseket tervez a szaktárca. Véleményük szerint ugyanis a Bt10-est
– már ha találnak ilyet – azonnal ki kell vonni a forgalomból.
A Syngenta honlapján március 21-én jelentették be, hogy a tesztelés során
Bt10-re bukkantak a vizsgált termékben. A cég szerint a Bt-protein előállítása
ezeknél az egyedeknél ugyanaz, mint a teljes mértékben jóváhagyott Bt11-es
fajtáknál, így a kukorica tulajdonságai nem változnak meg sem élelmiszeripari,
sem egészségügyi, sem környezetvédelmi szempontból. A cég közleménye szerint
a felfedezést követően azonnal az illetékes szabályozó testületekhez fordultak,
melyek megerősítették a Bt10 biztonságos voltát. Ezzel együtt „az összes
palánta és magfajta, mely tartalmazza ezt az anyagot, azonosításra és
megsemmisítésre vagy visszatartásra került” – teszik hozzá a közleményben.
– Ha valóban nem jelent veszélyt az egészségre a Bt10, akkor miért nem
engedélyezik sehol a világon?! – vetette fel kérdésünkre Fidrich Róbert,
az MTVSZ programvezetője. Mint magyarázta, a génkezelt növényeknek – melyek maguk
tartalmazzák az ellenanyagot – nagyon sok fajtája van, ezek közül való
a Bt10 és a Bt11. Előbbi emberi fogyasztásra sehol nem engedélyezett.
A Bt 11-gyel kapcsolatban is komoly aggályok merülnek fel: egy magyar
kutatócsoport például kimutatta, hogy egy Bt11-hez hasonló génkonstrukcióban
a módosított növény 1500-2000-szer annyi Bt-toxint tartalmazott – ami
elpusztítja az élősködőket –, mint amennyi a vegyszeres permetezéssel
a növénybe kerülne. Ráadásul míg a vegyszeres permetezéssel többféle toxin
jut a növényre, addig a génkezelt termékek csupán egyet tartalmaznak,
amivel szemben az élősködők hamar ellenállóvá válnak – hangsúlyozta. A
génkezelt termékek fogyasztásának egészségügyi kockázata is lehet, mivel
allergiás megbetegedéseket okozhat. – Jelen esetben a legfőbb gond az,
hogy a Syngenta több éven keresztül termelte, illetve adta el a Bt10-es
kukoricafajtát, és ennyi időn keresztül nem ismerte fel a hibát. Kérdés,
ezek után mennyire bízhatunk meg e vállalatokban? – tette fel a kérdést
Fidrich Róbert.
