A szakmai szervezetek még ezen a héten megkapják a tervezet szövegét, amelyből kimaradt a beszerzési ár alatti értékesítés közvetlen szabályozása, ugyanakkor új fogalomként bekerült a vásárlóerő. Ez gyakorlatilag a kereskedelmi láncok (vásárló)erőfölényét hivatott számokba önteni, ám mivel a gazdasági erőfölényről a versenytörvény már rendelkezik, így a kereskedelmi törvényben más oldalról kellett megközelítenie a dolgot.
A beszerzési ár kihagyása a lap információi szerint több szakmai szervezet szemét szúrja és az már most borítékolható, hogy komoly vitát és erős indulatokat vált ki. Többek között azért, mert a kormány a tüntető gazdáknak azt ígérte, hogy rendezi ezt a kérdést a kiskereskedelemben. Egyesek szerint ha túl nagy a piaci szereplők érdekellentéte az ügyben, ismét meghiúsulhat a kereskedelmi törvény elfogadása.
A beszerzési ár alatti értékesítés a jelenlegi agrárrendtartási törvényben szabályozott és információink szerint a szaktárcánál mindaddig nem kíván a problémához hozzányúlni, amíg ezt a kérdést ott nem teszik tisztába. Mások szerint a Gazdasági Versenyhivatal hatására maradt ki a fogalom szabályozása.
A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát egyébként jelenleg is át lehet hágni. Ha egy multi külföldön vesz egy terméket, és az adott országban lévő leányvállalatának értékesíti azt, akkor egyszerű olyan számlát kibocsátania, amely nem haladja meg a Magyarországra érkezett termék fogyasztói árát, az áru többszöri (virtuális) vándorlása miatt pedig képtelenség kideríteni, hogy eredetileg mennyibe is került. Amíg ez a helyzet kezelhetetlen, addig nem érdemes szabályozni – vélik az elemzők.
Érdekellentétek természetesen nem csak a beszerzési ár alatti értékesítés fogalomkörével kapcsolatban alakulhatnak ki. Információink szerint a nyitva tartás kérdése is komoly feszültségeket kelt. Az önkormányzatok például saját hatáskörükbe vonnák ennek a meghatározását.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
