| A gyapjaslepke (Lymantria dispar) magyar nevét a nőstény potrohán levő gyapjúszerű szőrzetről kapta, mellyel a rovar a lerakott petéket fedi be. A gyapjaslepke a legtöbb hazai fa- és cserjefajon képes kifejlődni, és számos tűlevelűt is képes lecsupaszítani. Szívesen táplálkozik gyümölcsfajokon, megél a szőlőn, a díszfákon is. Különösen kedveli a csertölgy, a kocsányos tölgy, a mézgás éger és a nemes nyár fajtáit. Ezeken táplálkozva hernyói gyorsan, kis veszteséggel fejlődnek ki. Tömeges elszaporodásával 4-12 évente kell számolni, országosan kiemelkedő kárterületekről általában 8-10 évenként beszélhetünk. Jelentősebb rágáskárokkal főleg meleg, aszályos éveket követően számolhatunk. |
Tavaly mintegy 133 ezer hektárnyi erdő-, és jelentős mértékű mezőgazdasági területben okozott jelentős károkat a gyapjaslepke. (Ezt megelőzően utoljára 1994-ben regisztráltak kiemelkedő pusztítást, ám a kártétel akkor „csupán” 34 ezer hektárt érintett.) Az erdőgazdálkodók és az Állami Erdészeti Szolgálat felmérése szerint most már 280 ezer hektár, az erdőterület 15 százaléka fertőzött a károsító petéivel. (A fertőzött területek rendszerint kisebbek, mint amekkora terület valójában károsul!)
A legérintettebb megye idén is Veszprém (tavaly a pusztítás 48,4 százalékát e területen okozta a gyapjaslepke), ám jelentős károk várhatók Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, illetve Tolna, Baranya Somogy megyében, főleg akkor, ha az időjárás kedvez a gyapjaslepke kifejlődésének – olvasható az Erdészeti Tudományos Intézet honlapján.
– Tavaly 31 ezer hektár, idén már 105 ezer hektár fertőzött Veszprém megyében. 2004-ben 81 ezer hektáron okozott kárt a gyapjaslepke, míg most ennél jóval nagyobb területre kell számítani – tudtuk meg az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának vezetőjétől. Vaspöri Ferenc az MNO érdeklődésére beszámolt arról is: a pusztítás nem ott várható, ahol tavaly, hanem északabbra, a Magas-Bakonyban. A szakember 40 ezer hektárnyi lekopaszított erdőre számít. – A cseres-tölgyes erdők két-három hét alatt újra kihajtanak, ám a bükkösök – mint a Magas-Bakonyban is – nincsenek hozzászokva e kártevőhöz, így tavaly is csak nagyon lassan és gyenge mértékben lombosodtak ki. Emiatt valóban van okunk az aggodalomra – magyarázta az igazgató, aki úgy véli: a Magas-Bakonyból már nem terjedhet északibb területekre a gyapjaslepke.
Védekezés – hogyan és mennyiért?
A földművelésügyi tárca álláspontja szerint „a védekezési kötelezettség a vonatkozó jogszabályok szerint teljes egészében a tulajdonosoké. Tekintettel arra, hogy a gradáció az erdőterületekről indul, döntően az erdőterületek tulajdonosainak a felelőssége” – olvasható az FVM honlapján. Veszprémben az erdők 70 százalékban vannak állami, 30 százalékban magántulajdonban. A veszélyeztetettségi területen, a Magas-Bakonyban 80-20 százalék ez az arány – mondta Vaspöri Ferenc. A védekezés akkor kezdődhet meg, ha a hernyók már kikeltek, ám a Balatonfelvidéken, ahol Badacsonytördemic, Badacsonytomaj, Szigliget, Salföld és Fűzfő is érintett, a Nők a Balatonért Egyesület és a szövetségbe tömörült balatoni önkormányzatok kampánnyal hívták fel a lakosság figyelmét a veszélyre és a védekezés fontosságára (lekaparás, vegyszeres kezelés). A partok, strandok esetében árajánlatokat is beszereztek a védekezésre.
Nagy kiterjedésű területen a helikopteres védekezés hektáronként 13-14 ezer forintba kerül, ám kisebb területen ennek az árnak a sokszorosát is elérhetik a költségek. Így itt célszerűbb más módon védekezni. Vaspöri Ferenc tapasztalatai szerint az ezzel foglalkozó cégek kínálata – már ami az árat illeti – igen széles: volt olyan polgármester, aki a belterületi fákra vonatkozóan hatezer forint/darabos árajánlatot kapott, míg más párszáz forintért elvégzi ugyanezt.
Bóka István, a Balatoni Szövetség elnöke az MNO-t úgy tájékoztatta: a Veszprémben a kültéri védekezés – ami, mint mondta, nem önkormányzati feladat, mivel ezek az erdők vagy állami, vagy magánszemélyek tulajdonában vannak – 120 millió forintba kerül, s ennek az összegnek a fele van meg, részben ígérvényekből. – A belterületi védekezés az önkormányzatok feladata, a költségek településenként eltérőek lehetnek. Az önkormányzatok a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács vis maior alapjára nyújthatnak be pályázatot – tette hozz Bóka István, megerősítve: az előrejelzések szerint a Balatonfelvidéken nem várható olyan pusztítás, mint tavaly. – Bízunk benne, hogy a gyapjaslepke miatt nem romlik el az üdülési szezon – hangsúlyozta.
FVM: szűkös források
A szaktárca közleménye szerint az FVM már kidolgozta a védekezési stratégiát: elsődleges cél a lakosság zavartalan életvitelének biztosítása, megóvása, továbbá a lombrágás miatt elpusztuló, vagy jelentős egészségi állapotromlásnak kitett faállományok védelme. Az erdei ökoszisztémák megóvása is kiemelt szempont, ezért védekezni csak indokolt esetben, környezetkímélő szerekkel szabad – hívják fel a figyelmet. Az FVM a védekezés forrásának megteremtésére illetve a védekezési stratégia egyeztetése okán tárcaközi bizottság létrehozását kezdeményezte. Az előzetesen becsült 540 millió forintos, az erdőterületekre szánt védekezési költségből a javaslat szerint a központi költségvetés és az önkormányzatok biztosítanának közel 75 százalékot, a többit a gazdálkodók fedezik. Összesen mintegy 45 ezer hektáron kell majd védekezni – áll a közleményben (mint feljebb írtuk, a fertőzött terület 280 ezer hektárt tesz ki). Az FVM 100 milliót különített el a védekezés támogatására. „A többi tárca, szervezet és az önkormányzatok képviselői hangsúlyozták a források szűkösségét, de felajánlások már történtek. A jövő hétre várható a védekezésre felhasználható összegek véglegesítése” – írják.
