Magyarország különös feljődéséről ír egy londoni elemzés

Svédország jár az élen az unió gazdasági reformjainak irányt adó lisszaboni stratégia teljesítésében, míg Olaszország teljesítménye a legelkeserítőbb – állapítja meg a londoni gazdasági reformközpont (CER) tanulmánya. Magyarország a 21. helyen áll a 27 tagú mezőnyben – írja a Világgazdaság.

MNO

2005. 03. 21. 7:46

A CER értékelésében pontról pontra végignézi, mekkora erőfeszítéseket tettek a huszonötök, valamint Románia és Bulgária annak érdekében, hogy teljesüljön az a cél, hogy 2010-re az EU legyen a világ legversenyképesebb, tudás alapú gazdasága.

A többféle listából a legjobbak kiemelkednek, ám az már nem annyira egyértelmű, mely országok fogják vissza a fejlődést. A kiemelt pontok esetében jelenlegi teljesítményét tekintve Magyarország csupán 21. a huszonhetes listán, az 1999 óta elért fejlődése viszont a legimponálóbb az egész EU-ban. A tanulmány Német- és Franciaország teljesítményét kiábrándítónak nevezi, míg az olasz gazdaság a szerzők szerint súlyos aggodalomra ad okot. A CER összességében hármasra értékeli a tagországok teljesítményét, a közepes minősítésnél jobbra csak az északi hármakat (Svéd-, Finnország, Dánia), illetve Nagy-Britanniát, Hollandiát vagy Észtországot tartják érdemesnek.

A CER kutatói szerint a reformok társadalmi elfogadottsága erősebb, mint az évtized elején, az új Európai Bizottság világossá tette, hogy munkájához a lisszaboni célkitűzések adják a zsinórmértéket. Másfelől az energia-, a távközlési és a pénzügyi szolgáltatási szektor liberalizálása, a munkaerő-piaci és a nyugdíjrendszert érintő reformok is jó irányban haladnak.

Nem az a kérdés, 2010-re sikerül-e teljesíteni a tíz évvel korábban kitűzött célokat, hanem az, sikerül-e meghatározni azokat a területeket, amelyek egy növekedés mozgatórugói lehetnek, s meg tudunk-e állapodni egy olyan számonkérési mechanizmusról, amely teljesítményre kényszeríti a tagállamokat – vélekedik Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának vezetője. Az államtitkár helyesnek tartja, hogy az Európai Bizottság reformjavaslataiban az eredeti lisszaboni célok közül a növekedést és a munkahelyteremtést emelte ki. Egyúttal hozzátette: fontos, hogy ne szoruljanak háttérbe az európai modell olyan sajátos elemei, mint a szociális dimenzió, a fenntartható fejlődés.

Vannak pontok – mondta el Gottfried –, ahol nem ennyire felhőtlen az egyetértés a tagállamok között; mint például a versenyképesség és a bővítés kapcsolata. A kohéziós politika jövőjével kapcsolatban Magyarországnak az az álláspontja, hogy a felzárkóztatás céljával megvalósuló beruházások növekedési tartalékot jelentenek egész Európa számára. A magyar kormány szerint a belső piac fejlődéséről nem lehet komolyan gondolkozni a liberalizálás, a munkaerő szabad áramlása nélkül. (Világgazdaság)

A LISSZABONI VERSENY
Összteljesítmény, Fejlődés, Ország 1999 óta*