Már 1,7 milliónál kevesebb a budapesti

Lassuló ütemben, de tovább fogy Budapest lakossága. Utoljára 1993 elején vallhatták magukat kétmilliónál többen fővárosinak, idén január elsején pedig már 1,7 milliónál is kevesebb lakost számlál Budapest. Az adatok szerint az éves fogyás húszezer alá csökkent.

2005. január 1-én a Központi Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint már csak 1,695 millión éltek Budapesten.

A változás a városon belül messze nem egységes: a folyamatnak a kerületek között vannak nyertesei és vesztesei. Az adatokból egyértelműen az derül ki, hogy a nagyobb szabad, beépíthető területtel rendelkező városrészek az átlagnál kevesebb, míg a zsúfolt, elöregedett belső kerületek több lakost vesztettek az elmúlt években. A tendencia ráadásul nem változik, néhány, jó adottsággal rendelkező kerület lélekszáma még nőtt is tavaly, bár a többlet az ezret sehol nem éri el.

Lélekszámban leginkább a XI. kerület gyarapodott, tavaly január elsején csaknem 140 ezren laktak ott, hétszázzal többen, mint az előző év elején. (Ezzel egyébként Budapest legnépesebb kerülete.) Hasonló a helyzet a III., a XIV., a XVII., valamint a XXII. kerületben. Az összes többi városrész lakossága kisebb-nagyobb mértékben csökkent.

A nyertes városrészek kizárólag lakóvonzó képességüknek köszönhetik gyarapodásukat, mert a halálozási arány az élveszületésnél egész Budapesten magasabb. A természetes fogyás eredményeként arányosan a VI., az V., valamint az I. kerület veszítette a legtöbb lakóját. A születés-halálozás aránya a XXII., a III., a IV., valamint a XVI. kerületben a legjobb, de a mérleg ezekben is negatív.

Ezek az arányok nem véletlenek. A VI. kerület 41 ezer lakójából például (a tavalyi adatok szerint) 11 ezer elmúlt hatvan éves és csak háromezerrel vannak többen náluk a 29 évesnél fiatalabbak. Még rosszabb az arány az V. és az I. kerületben. Az előbbiben a hatvan évesnél idősebbek 33, az utóbbiban 34 százalékot képviselnek a teljes lakosságon belül, míg a 29 évesnél fiatalabbak aránya egyaránt 28 százalék.

A XXII. kerületben viszont 36, a III.-ban pedig 35 százalék a 29 alattiak aránya. Hasonlóan magas még ez az arány a XVI., a XVII. és a XVIII. kerületben. A legtöbb gyerek (18 évesnél fiatalabb) a XXIII. kerületben él, arányuk eléri a 21 százalékot. 18 százalék fölött van még a gyerekek aránya a XVII., a IV., a XVIII., a XXII., valamint a XVI. kerületben. 14 százalék alatt van viszont számuk az V., az I. és a VI. kerületben.

A költözési adatokat vizsgálva kiderül, hogy a jobb demográfiai adatokkal büszkélkedő kerületek a város más negyedeinek rovására gyarapodnak, illetve fogynak az átlagnál lassabban. Teljes Budapestet tekintve ugyanis az úgynevezett migrációs egyenleg negatív, azaz többen költöznek el a városból, mint ahányan ide települnek. Tavaly összesen 11 ezer emberrel csökkent emiatt a város lakossága és egy kerület sem volt, ahol ez az érték pozitív lenne. Az adat azonban évről-évre javul, hiszen 2000-ben az elköltözés miatt csaknem húszezerrel lett kevesebb budapesti.

A városon belüli költözések fő iránya röviden összefoglalva a megfizethető telek. Hiába épült például a legtöbb új lakás a XIII. és a IX. kerületben, a városon belüli vándorlási eredménye mindkettőnél negatív. A költözésekkel a legtöbb lakót messze a XVII. kerület nyerte, a városon belüli migrációs eredménye 1136 ember. A XVIII. kerületben már ezer alatt marad a pozitívum, és ötszáz fölé (nyolcvan emberrel) csak a XVI. került.

Négyszáz lakos fölött van még a XV. és a XXII. kerület eredménye. A városon belüli vándorlás legnagyobb vesztese 1200 emberrel a VII. kerület. Csaknem ezerrel élnek kevesebben emiatt a VI., hétszázzal a X. és a IX. kerületben.