Az elemzés megvilágítja az újságírók elleni perek hátterét. Leírja, hogy „egy jobboldali újság szerkesztője tíz hónapos börtönbüntetést kapott, egy másik újságíró pedig nyolc hónapos felfüggesztett büntetésben részesült. Júliusban a fellebbviteli bíróság megerősítette a büntetés mértékét, ám felfüggesztette azt két évre”. A Freedom House jelentésében szó esik egy novemberi esetről, amikor a jogvédők szerint egy hetvenes évekbeli törvény alapján ítéltek el egy újságírót, mivel cikkében idézett egy rendőrségi feljegyzést. A dokumentum szerint a magyar sajtó ugyan szabad, ám nagyon átpolitizált légkörben működik a média. Hozzáteszi, bár a kormány nem akadályozza a külföldi vagy a magánkézben levő sajtó, illetve az internet működését, politikai viták folynak az állami sajtótermékekkel kapcsolatban. A jelentés ismerteti az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) feladatát, s beszámol az ellenőrző szervezet lépéséről, amelyben elhallgattatta a Tilos Rádiót a keresztényellenes kijelentés miatt. Úgyszintén leírja az ORTT azon határozatát, amelyben elmarasztalja a Magyar Televíziót, amiért az nem tájékoztatta a közönséget ellenzéki pártrendezvényekről.
Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére közölte, nem tudja, hogy a Freedom House mit ért pontosan az átpolitizáltságon. „A Magyar Televízió épp annyira átpolitizált, mint a Magyar Rádió, a Duna Televízió és általában a magyar közélet” – vélekedett Rudi. A jelentés által megemlített ORTT-jelentést azonban nem kívánta kommentálni a köztévé elnöke.
Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a napilap megkeresésére elmondta, ugyan nem olvasta még a Freedom House jelentését, de az általunk ismertetett idézet alapján úgy vélte, ő is egyetért a szervezet megállapításaival. Hasonlóan vélekedett Hollós János, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnöke is, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, a magyar sajtó valóban átpolitizált, s a Freedom House által bírált törvényhozói mulasztások tényét is valósnak tartotta. „Nincsen olyan oldal a parlamentben, amely ne bírálná például a médiatörvényt, mégsem történt semmi” – jelentette ki Hollós János. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke a lap megkeresésére elmondta: egy olyan összevetésben, ahol Angola és Türkmenisztán is szerepel, a jelentés tulajdonképpen megállja a helyét, ám szerinte nem teljesen pontos. Elsősorban azt tartotta aggályosnak, hogy szerinte „a sajtószabadságot és a rágalmazás szabadságát nem szabad összekeverni”. Hozzátette: véleménye egybevág Haraszti Miklóséval, azaz „semmilyen körülmények között nem szabad újságírókat börtönbüntetéssel sújtani”.
A Freedom House amerikai kutatóintézet egyébként majdnem kétszáz ország sajtószabadságának helyzetét vizsgálta 2004-ben. Kutatásának eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy világátlagban gyengült a sajtószabadság az egy évvel ezelőtti felméréshez képest, így kisebb akadályokba ütközött az Egyesült Államokban és a közép-amerikai térségben, de leginkább Ázsia, Afrika és a volt Szovjetunió területein korlátozták.
A közép- és kelet-európai régió vizsgálatánál szembetűnik, hogy Ukrajna a tavaly kirobbant „narancssárga forradalom” nyomán a „részben szabad” minősítést érdemelhette ki. A szomszédos Oroszország továbbra is a „nem szabad” kategóriában maradt.
Nyugat-Európa újságírói nyugodtabban végezhetik munkájukat, a térség országainak 92 százaléka ugyanis a „szabad” minősítésben részesült. Közülük a skandináv államok emelkednek ki, amelyek egyben a világlistát is vezetik. Silvio Berlusconi olasz kormányfő országában nem érvényesül kellőképpen a sajtó, a Freedom House szerint csak részben szabad. Ugyancsak „részben szabad” térségünkben Románia, Horvátország, Bulgária, Bosznia-Hercegovina és Szerbia-Montenegró sajtója. Magyarország eredménye tavaly óta gyakorlatilag nem változott, Ausztriával, Szlovákiával és Tajvannal együtt holtversenyben a 44. helyen áll.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
