Hogyan lehetséges, hogy miután egy súlyosan beteg amerikai hívő megáldozott a pápánál, nem sokkal később meggyógyult – kérdezte az olaszországi La Stampa című napilap Stanislaw Dziwisz érseket. A lap szerint Dziwisz beszámolt róla, hogy egy ismerőse egyszer arra kérte: amerikai barátja, akinek agydaganatát az orvosok gyógyíthatatlannak ítélték, találkozhasson a pápával. Az illetőnek mindössze három kívánsága volt: találkozni II. János Pál pápával, elzarándokolni Jeruzsálembe, és végül hazájában, az Egyesült Államokban meghalni. Egy magánmisén a pápa végül is találkozott a beteggel és megáldoztatta. Később Dziwisz ismerőse telefonált, hogy „a daganat mindössze néhány óra alatt nyomtalanul felszívódott”. Dziwisz saját beszámolójában nem beszél csodáról, csak „Isten korlátlan erejének jelét” említi. A pápa pénteki temetésén a hívők követelték II. János Pál szentté avatását, a La Stampa pedig erre az óhajra is utalva úgy véli, az ismertetett eset csodának tekinthető.
A Vatikán szóvivője, Joaquín Navarro-Valls ugyanakkor szombaton rámutatott, hogy a következő pápa dönt arról, hogy elindítják-e II. János Pál szentté avatási eljárását. Amennyiben valóban kérelmezik a szentté avatását, legalább két, neki tulajdonítható csodát kell az eljárás során bizonyítani.
Az AFP hírügynökség beszámolója szerint múlt héten egy mexikói tizenéves azt állította, hogy a pápa kigyógyította őt a leukémiából, egy kolumbiai apáca pedig szintén csodálatos gyógyulásról számolt be. A Stampa azt állítja, hogy egy bizonyos vatikáni dosszié számos egyéb, a most elhunyt pápának tulajdonítható csodát ír le a világ minden tájáról.
A Corriere della Sera című olasz napilap szerint már októberben szentté avathatják II. János Pál pápát. Egyházi szakemberek azonban úgy vélik, az eljárás – amely során megvizsgálják az általa és a közbenjárásával véghezvitt csodatételeket – akár évekig is eltarthat.
Magam is hiszek abban, hogy egy szent ember járt közöttünk – mondta Szerdahelyi Csongor, a Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának vezetője a Magyar Nemzet Online-nak. Hozzátette: biztosan csak a római egyházmegye vizsgálata után jelenthetjük ki, hogy II. János Pál valóban szent volt. A szentté, illetve a boldoggá avatás egy rendkívül időigényes jogi eljárás, több évig, akár évtizedekig is eltarthat, amely elvileg csak öt évvel a pápa halála után kezdődhet. Azonban az újonnan megválasztott pápa dönthet arról, hogy korábban elkezdjék II. János Pál életének vizsgálatát. Hasonló esetre a múltban is volt példa, éppen a most elhunyt pápa kezdeményezte kalkuttai Teréz anya boldoggá avatását három évvel a halála után. A vizsgálat során munkadokumentum készül, amely a szentté avatási kongregációhoz kerül, és a végső döntést ez a testület hozza meg a bizonyítékok alapján. A szentté avatás egyébként rendkívül ritka a pápák között, legutóbb 1903-ból van erre példa X. Szent Piusz esetében.
Pozitív jel, de nem elegendő Isten népének akarata – mondta honlapunknak Szőke János pap a Szent Péter téren összegyűlt zarándokok óhajára utalva, akik követelték II. János Pál szentté avatását. A vértanúkon kívül, akik esetében nincs szükség kanonizációra, boldoggá avathatják azokat, akik egy tudományosan meg nem magyarázható cselekedetet, azaz csodát visznek végbe. Szentről abban az esetben lehet beszélni, ha az ő közbenjárására halálában történik a csoda. A hivatalos kivizsgálás után az illetékes egyházi szakemberek döntenek a szentté avatásról.
Mint arról szóltunk, a katolikus egyház rendkívül alapos vizsgálat után dönt arról, hogy valaki valóban csodát hajtott-e végre. A legtöbb esetben halálos betegek gyógyításáról van szó, aminek vizsgálatát a csodás módon meggyógyult családjában kell kezdeni. Az egyik feltétel szerint a családnak komolyan, kitartóan kell imádkozni Istenhez a családtag gyógyulásáért. Mindezt egyházi bíróság előtt kell bizonyítani. Ezután a kezelőorvosnak kell kimondania, hogy a praxisában nem fordult elő hasonló gyógyulási mód, majd a klinika hasonló esetekkel foglalkozó orvosainak kell nyilatkozniuk arról, hogy a gyógyulás szerintük megmagyarázhatatlan módon történt. Az adott egyházmegye szakemberei határoznak arról, hogy indokolt-e a boldoggá, illetve a szentté avatás, a végső döntést pedig minden esetben Rómában hozzák meg.

Ez történik akkor, ha nem ivott alkoholt, de bejelez a szonda