A Der Spiegel című hírmagazinban Matthias Matussek Egy sziget vöröslik a dühtől című londoni keltezésű írásában mutatja be a brit sajtó XVI. Benedek elleni gyűlöletfutamait.
Alig van olyan brit lap, amely ne közölné azt a fotót, amely Joseph Ratzingert a Hitlerjugend tagjaként ábrázolja. Aki csak futó pillantást vet a londoni kioszkokra, annak az az érzése támad, hogy közel van a mozgósítás. Ténylegesen nem érdekli őket az áhítat, csak a hatalom és főként egy gyűlölt német – írja a Der Spiegel.
Normális esetben a szigeten igen pragmatikusan viseltetnek a vallási kérdésekben. Nem szabad elfeledni, hogy néhány száz évvel ezelőtt saját egyházat is gründoltak, mert nem voltak megelégedve a katolikus egyház házassági szabályaival – tudósít a lap az angliai helyzetről.
De ezekben a napokban forr a brit néplélek, mert a katolikus egyházat hatalmi tényezőként értékelik, és most egy német foglalta el ezt a pozíciót. „A pápaság” – emlékeztet a polgári irányultságú Daily Telegraph kommentátora – „döntő geostratégiai” jelentőséggel bír, hiszen „a szovjet birodalmat is megdöntötte”. Amúgy a címoldalt a hatalmas felirat dominálja „Isten rottweilere pápa lett”.
A leghíresebb-hírhedtebb bulvárlap, a Sun A Hitlerjugendből Papa Ratzi című „szellemes” felütéssel ad teret a németellenes érzelmeknek. A Daily Mirror ízlésesnek találja a „Páncélos bíboros” (Ratzinger gyalogsági, illetve előtte légvédelmi kiképzést kapott – K. L.), a „Hitlerjugend tagja” és a „Náci szimpatizánsok” optikai összemosását egy dupla oldalon. Tudósít továbbá a weimari mélységekbe süllyedt Németországról , ahol a hírcsatornák félresöpörték a felkelésekről, munkanélküliségről és a bűnökről szóló tudósításokat, hogy a pápaválasztásról tudósíthassanak.
Természetesen e lap oldalain is rottweilerként poroszkál végig a „visszataszító német”, s természetesen itt is rendkívül komoly teret szentelnek a pápa áldást osztó kézmozdulatának magyarázatára.
Ratzinger teológiájával alig foglalkozik valaki, kivételt csak a baloldali Independent képez, mely természetesen a Hitlerjugend-beli múltjával indít, majd az első öt oldalon sorolja fel az új pápa bűneit. Ratzinger pápává választását, mint a Kreml utódlási harcokban megszokott, ügyesen megszervezett macchiavelista puccsot ábrázolja. Ratzinger „határozta meg a konklávé napirendjét”, ő korlátozta a sajtókapcsolatokat, majd döntő hatású prédikációkat tartott – azaz egy német hideg fővel kitervelt hatalmi manővere volt az egész. Sokan, így az Independent újságírói, akik máskor nem igazán tűnnek úgy, hogy a vallási kérdések iránt megszállott érdeklődést mutatnának lap szerint „gyomorcsapásként” értékelték Ratzinger megválasztását. Most helyettük a lap visszavág.
Az egyház kapitalizmus-kritikája számos baloldali számára igencsak zavaró jelenség. Így az Independent azzal segít magán, amit számos egyháztól távoli kritikus napjainkban tesz, nevezetesen szembeállítja egymással a reakciós Ratzingert elődjével. Ratzinger marxizmus elleni harca – így az Independent – „messze tú ment II. János Pálén, aki mint lengyel, szimpátiát érzett az eszme iránt”.
Ez valóban új felismerés; II. János Pál szimpatizált volna a marxizmussal, mert olyannyira megvetette a kapitalizmust? Ilyet tényleg csak olyan emberek írhatnak, akik a katolikus egyházzal csak néhány napja kénytelenek foglalkozni.
A Der Spiegel szerzője a fő csapásiránytól eltérő, egyetlen pozitív példaként a Times elemzéseit emeli ki, ahol például az egyházkritika kapcsán az olvasható, hogy attól a katolikus egyháztól, amely nem saját maga felszámolásán dolgozik, aligha vitatható el, hogy ne vonja meg a tanítási engedélyt azoktól a teológusoktól, akik azt állították, hogy lényegében minden vallás egyforma.
A Times vezércikkében szintén szóba kerül Ratzinger fiatalsága, de nem mint sötét teher, hanem mint valós előny: „Ratzinger a weimari köztársaságban született, mely összeomlott, mert végletesen kiélte az erkölcsi relativizmust és végül kapitulált a jobb és baloldali szekularizált ideológiák előtt.”
A Harmadik Birodalomban nőtt fel, és megtapasztalta egy politikai vallás pusztító és gyilkos következményeit. Röviden: Ratzinger nem a német mivolta ellenére, hanem éppen azért alkalmas a hit hirdetésére és védelmezésére – írja a lap.
Napi balfék: Magyar Péter így akarja legyőzni a nyugdíjasokat!