Draskovics Tibor pénzügyminiszter az azonnali kérdések órájában Tállai András felvetésére válaszként közölte: ha a világpiacon egy hét alatt 20-30 százalékkal emelkednek az olajárak, akkor egyetlen kormány sem gondolhatja komolyan, hogy azt meg lehet állítani. A fideszes képviselő kérdésében emlékeztetett: a miniszterelnök hatályon kívül helyezte azt a korábbi kormányrendeletet, amelynek alapján áfa-kompenzáció járt akkor, ha a benzin literjének ára 250 forint fölé emelkedik.
Bernáth Ildikó (Fidesz) a munkanélküliek 286 ezer fő fölé emelkedett létszámára kérdezett rá, mire Kordás László foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi államtitkár kijelentette: 6,9 százalék a magyarországi munkanélküliségi ráta, a 25-ök Európájában pedig 9,1 százalékos.
Csapody Miklós szót emelt gróf Esterházy János rehabilitálása érdekében. Az MDF-es politikus kiemelte: a felvidéki magyar politikus a magyar kisebbségekért és Szlovákia autonómiájáért harcolt, 1945-ben koholt vádakkal fasisztának bélyegezték és a Gulágra küldték, majd 1957-ben bekövetkezett haláláig Csehszlovákiában raboskodott, és Szlovákiában ma is háborús bűnösnek tartják. Az európai ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter válaszában hangsúlyozta: Esterházy mártír volt, rehabilitációja érdekében az 1990-es éve elejétől több – sikertelen – kísérletet tett a magyar kormány. Baráth Etele szerint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja politikusainak, EP-képviselőinek ösztönözni kellene azokat a törvénymódosításokat, amelyek a rehabilitációt elősegítenék. (Esterházy János volt az egyetlen képviselő a Tiso-féle Szlovákia időszakában pozsonyi parlamentben, aki szót emelt és tiltakozott a zsidók deportálása miatt – a szerk.)
Az MSZP volt kampányembere, Andráska Gergely érintett egy pályázati pénzek elsikkasztása miatt indult büntetőeljárásban – vetette fel a fideszes Bagó Zoltán. Válaszában Baráth Etele közölte: ennek a kérdésnek semmi köze a politikához, mivel büntetőügyről van szó, amely nyomozati szakaszban van.
Az interpellációk során két fideszes képviselő, Kovács Zoltán és Kontrát Károly hívta fel a figyelmet: a kormány 60 milliárd forintot vett ki a közszférában dolgozók zsebéből azzal, hogy nem fizette ki a 2004-ben járó 13. havi illetményt. Katona Tamás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár viszont azt állította: eddig is megkapták, ezután is meg fogják kapni a 13. havi illetményt a közszolgálatban dolgozók. Az államtitkár elismerte, hogy akik tavaly távoztak a közszolgálatból, azok esetleg nem kapták meg ezt az illetményt, a nagy többség azonban – tette hozzá – jutalomként vagy egyéb formában megkapta. Az interpelláló a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.
Gyapay Zoltán a gyapjas pille nevű kártevő veszélyeit vetette fel, és azt állította, hogy a kormány „újabb sáskajárást szabadít az országra„. A fideszes képviselő szerint a kártevők az idén 280 ezer hektárt fognak elpusztítani. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter válasza szerint a 280 ezer hektárra nézve nem úgy hangzik az illetékesek megállapítása, hogy ennyi fog elpusztulni, hanem hogy ekkora területen van kisebb-nagyobb petecsomó-fertőzöttség. Az interpelláló a választ nem fogadta el, az Országgyűlés kormánypárti többsége viszont az igen gombot nyomta meg.
Hargitai János megkérdezte: miért nyeli le a Medgyessy–Gyurcsány-kormány a magyar munkahelyteremtő vállalkozásoknak szánt, az Európai Uniótól érkező milliárdokat. A fideszes képviselő arra hivatkozott, hogy 189 milliárd forintnyi uniós pályázati pénzből 152 milliárd az államkincstárnak kamatozik, nem a vállalkozásoknak. Katona Tamás államtitkár szerint viszont a kamat döntő többségben a program finanszírozására szolgál, a pályázati pénz nem kamatozhat a kormány javára. A választ csak a kormánypárti parlamenti többség fogadta el.
Info Rádió, Magyar Rádió, mtv.hu
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!