Nagyjából 1550–1700 körüli forgalmat regisztráltak a közigazgatási hivatalok az elmúlt néhány negyedévben. Egy másik, évek óta tartó trend is változóban van, a magyar ingatlanok iránti enyhén csökkenő érdeklődés tavaly ismét emelkedésbe fordult – írja a Napi Gazdaság.
Budapest négy év statisztikáját tekintve egyre népszerűbb, míg 2001-ben 579, 2002-ben 668, 2003-ban 901, addig tavaly már 1742 vevőt regisztráltak a közigazgatási hivatalok. A statisztikai görbét az írek ingatlanszerzései húzták ilyen magasra, ugyanis a növekmény 90 százalékát ők hozták össze. Az írek szinte csak Budapesten vásároltak, a 786 tavalyi vevő 96 százaléka, azaz 758 fő tette le voksát a főváros mellett.
A legnagyobb eladások tavaly a VI. kerületben történtek, ahol az írek 207 ingatlant szereztek meg, de az egy negyedéven belüli legnagyobb forgalmat a IX. kerület mondhatja magáénak, ahol január és március között 117 ingatlant adtak el ír magánszemélyeknek. Az írek egyébként egyértelműen a belvárost favorizálják, de ezt a területet az izraeliek is kedvelik.
Vidéken 2003-ban és 2004-ben közel ugyanannyi ingatlant vásároltak a külföldiek, változás azonban, hogy már nincs akkora különbség az egyes megyék között. Összességében Nyugat-Magyarországon hagyományosan élénkebb a piac, mint az ország más részeiben.
Tovább csökkent a német és az osztrák vevők száma, tavaly 10 százalékkal kevesebben szereztek közülük ingatlant Magyarországon. Német vásárlóból 2004-ben már csak kevesebb mint kétezer volt, az osztrákok száma 800 alá csökkent. A Romániából érkezőkre kevéssé jellemző a koncentrált vásárlás, elszórtan jelennek meg a honi ingatlanpiacon. A hollandok – akik évente stabilan 400-500 ingatlant vesznek – továbbra is Somogyot, Baranyát, Bács-Kiskunt és Pest megyét kedvelik, de kisebb-nagyobb üzletek Nógrádban és Tolnában is köttetnek.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
Szörnyű tragédia történt hajnalban: a mentők már nem tudtak segíteni
