A 25-ök külügyminisztereinek jelenlétében kerül sor a román és a bolgár csatalakozási szerződés dokumentumainak aláírására a mai nap délutánján Luxemburgban. A dokumentum szerint a két ország azzal számolhat, hogy 2007. január 1-jén válik az Európai Unió tagjává. Az ünnepélyes aktuson részt vesz az EU elnöki posztját betöltő Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke. Romániát és Bulgáriát a két köztársasági elnök: Traian Basescu és Gueorgui Parvanov, illetve miniszterelnökeik, Calin Popescu-Tariceanu és Simeon Saxe-Cobourg-Gotha képviseli.
Az AFP megjegyzi: a több mint 30 millió lakossal rendelkező két ország a két legszegényebb állam az így 27 tagú országcsoporttá bővülő unióban, az egy főre jutó GDP a közösségi átlag mindössze 30 százalékát teszi ki. Igen sok tennivalója van még a két államnak – jegyzi meg a francia hírügynökség, példaként említve „a korrupció áradatát”. Bulgária igazságügyi rendszerét is meg kell reformálni, mert a meghozott ítéletek sokszor hatástalanok. A mindkét ország előtt álló gyökeres mezőgazdasági reform mellett az AFP kiemeli a cigány közösségek helyzetét, mely mindkét államban rendezésre szorul.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága nemrég határozatot fogadott el, azt ajánlva Romániának, hogy a magyar kisebbséget illesse meg a szubszidiaritás elve (az ügyek legalsó szinten, helyben történő megoldása), ha kell, az önrendelkezés tágításával. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a minap rendkívülinek minősítette az Európai Parlament által elfogadott, Romániára vonatkozó jelentést, amely további intézkedéseket tart szükségesnek a magyar kisebbség védelmére.
Arról az esetről, ha a két ország nem teljesíti idejében a közösség feltételeit, uniós védzáradék gondoskodik. Ez esetben az újabb bővítésre csak 2008. január 1-jén kerül sor. Az AFP aláhúzza: problémás lehet Románia részéről a feltételek teljesítése az igazságügyi, belügyi reformok és a versenytörvény területén.
Európa idegesen pillant a Kárpátokon túlra – írja a Der Standard. A baloldali osztrák lapban Adelheid Wölfl rajzol háttérportrét a ma aláírandó bukaresti csatlakozási szerződéshez.
Nincs gond az utcagyerekekkel, az EU bizottsága sem fogalmazott meg kritikát ebben az ügyben- állítja a bukaresti integrációs minisztérium. Ott rendkívül boldogok, hogy legalább van egy olyan terület, ahol Brüsszel nem bírálja Romániát – ironizál a lap, kiemelve: tizenegy fejezetben talált Brüsszel fenntartásokra okot adó problémákat.
A fölvetéseket, így az elharapózott korrupciót Bukarest nem is tagadja, de azzal érvel, hogy a reformok követeztében már elérték, hogy a miniszterek ellen is folytathatóak eljárások. Megváltoztatták a korrupció definícióját, emelték az állami alkalmazottak fizetését, valamint számos gyanús vállalkozás számláját zárolták. Abból az 557 személyből, akit 2004 végén korrupció miatt vád alá helyeztek, kilenc magas rangú kormánytisztviselő, három bíró, nyolc polgármester, 20 katonatiszt és 21 rendőr. A román belépési mantra úgy hangzik: „Megteszünk mindent, amit megtehetünk.”
Mégis könnyen lehetséges, hogy Románia csak 2008-ban léphet be az EU-ba. A brüsszeli bizottságnál nem titok, hogy mindenekelőtt Németország nem kíván egy másodpercet sem várni, hogy a védzáradékot életbe léptesse.
Az átmeneti szabályozásokat amúgy is igen nagylelkűen mérték ki. Így a környezetvédelemben csak 2018-ra kell az uniós szintet elérni, s egyedül e területen mintegy 28 milliárd eurónyi befektetésre lenne szükség. „Ez a bővítés másként zajlik, mint a tíz előző állam esetében” – nyilatkozta Fanny Marchal az unió bővítési főigazgatóságának munkatársa. „Megmondtuk: nektek kell bizonyítanotok, hogy előreléptetek. Nem akarunk többé üres kötelezettségvállalásokat hallgatni.” Az egykori román külügyminiszter Mircea Geoana szerint Európa „idegesebb lett”.
A románok 40 százaléka vidéken él, 28 százalékuk a mezőgazdaságban dolgozik. A kisparasztok gazdaságilag nem fogják túlélni a csatlakozást – olvasható az osztrák lapban. „A 2000 évvel ezelőtti Római Birodalomba történt betagozása óta Románia nem volt ennyire gyorsan a Nyugat felé fordítva”- nyilatkozta Geoana szenátor. Ez nemcsak a szegénység csökkenését jelenti, hanem szerinte azt is, hogy „a nemzeti mítosz és a társadalmi valóság végre összhangba kerül egymással.”
