Szabaddá vált az út a törököknek az EU-ba?

Egyre rosszabb helyzetben van az amerikai haderő, amely veszélyezteti az Egyesült Államok szuperhatalmi teljesítőképességét, vagyis, hogy az egész földön beavatkozzon – taglalja a Der Spiegel. A Die Tageszeitung szerint Románia és Bulgária uniós csatlakozása jó érv Törökország tagsága mellett.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Marc Pitzke Inog Bush hátországa címmel foglalkozik az iraki háború következményeivel.

Három hónap telt el azóta, hogy Bush beiktatási beszédében hadat üzent a világ despotáinak. Az új Bush doktrína szerint: „Mindenkinek, aki zsarnokságban és reménytelenségben él, tudnia kell: az Egyesült Államok nem feledkezik meg elnyomatásukról.” Egy olyan eskü, amivel Bush nyilvánvalóvá tette, miként kíván bevonulni a történelembe, mint felszabadító és megmentő.

Bush azonban a nagyratörő tervek helyett kénytelen a mindennapok problémáival megharcolni. Egyre világosabb válik, hogy a hosszú távú keresztes hadjárat szinte minden előfeltételét nélkülözni kénytelen, hiányzik a személyzet, a hadianyag és a pénzügyi források. Már a most folyó két hadjárat – Irak és Afganisztán – is meghaladja Washington erejét, miközben a közép-iraki szunnita háromszögben sem képesek fenntartani az amerikai egységek a rendet.

Már most sem tudják teljesíteni a toborzók a tervet. Februárban 2000 óta először nem érte el a kitűzött 7050 jelentkezőt, csak 5114-n írtak a hadseregnek. „A következő évben még rosszabb lesz”, jelzi félelmeit a vezérkari főnök Peter Schoomaker.

Az utánpótlás hiányzik: a háborús bevetés kockázatai túl magasak a fizetéshez képest. Az egyetlen kiút az általános védkötelezettség visszaállítása lenne, mint a vietnami háborúban történt. Ez azonban politikailag keresztülvihetetlen, legutóbb októberben utasította el a kongresszus egy ilyen javaslatot.

A haderő immár olyan feszített helyzetben található, hogy az Egyesült Államok szuperhatalmi teljesítőképessége kerül veszélybe, az a képesség, hogy az egész földön beavatkozzon – nyilatkozta David Galland, a „DefenseWatch” című kiadvány főszerkesztő-helyettese. „Mit teszünk, ha az észak-koreaiak délre masíroznak? Milyen hangosan verjük majd a mellünket, ha a tajvani szorosban becsapódnak az első rakéták? S ne feledkezzünk el az indiai-pakisztáni atomszkanderről.”

A bevetési idők egyre hosszabbak, az utánpótlás akadozik, anyag és ember elhasználódik, nő a halálos balesetek száma, s süllyed a csapatok morálja. Az „Army Times” című szaklap legutóbb azokról a kétségbeesett kísérletekről számolt be, ahogyan katonák el kívánták kerülni a behajózást: drogfogyasztás a vizeletteszt előtt, öncsonkítások, az utolsó pillanatban bekövetkező terhességek, stb. Egy őrvezető például megkérte egyik rokonát, hogy lőjön a lábába, hogy ezzel elkerülje az iraki bevetést: „Féltem, hogy onnan nem térek vissza élve” – nyilatkozta.

A problémákat csak növelik a pénzügyi gondok, szakértők kételkednek abban, hogy az amerikai gazdaság képes lenne a hosszú távú globális bevetéseket finanszírozni. A dollár válsága, a rekordméretű költségvetési és külkereskedelmi deficit, valamint Bush masszív adócsökkentési ígéretei nehéz helyzetbe hozták a pénzügypolitikai ügyekben általában szigorú republikánusokat. „Katasztrófa előtt állunk” – nyilatkozta a republikánus képviselő Curt Weldon, a védelmi bizottság képviselője. Időközben a konzervatív agytrösztök is stratégia módosítást javasolnak. A minden területen bevethető hadsereg helyett ismét speciálisan a leendő ellenségre kell koncentrálnia, s nem minden lehetséges „lator államra”, követeli Charles Peña a Cato Intézettől: „Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia, hogy más országok ügyeibe beavatkozzék – kivéve akkor, ha ezek az államok az Egyesült Államok területi integritását, nemzeti szuverenitását, vagy szabadságát veszélyeztetik.”

Die Tageszeitung (taz.de)

A radikális multi-kulti párti lapban Nick Reimer Drakula mégsem harap című írásában lelkendezik a Romániával és Bulgáriával aláírt csatlakozási megállapodásról, amely a szerző szerint alapjaiban változtatja meg az uniót.

Drakula, Ceausescu, Fekete-tenger, maffia és bukaresti utcagyerekek – Románia és Bulgária távoli országok, melyekről alig valamit tud az átlagember, de számos klisét őriz. E két ország felvétele sokkal inkább megváltoztatja az uniót, mint azoké, melyek tavaly csatlakoztak. Románia és Bulgária belépése megnyitja az EU-t a török tagság számára. Ezt az EU stratégái jól végiggondolták, amennyiben sikeres Szófia és Bukarest integrációja, az újabb érvet jelent a török csatlakozás mellett.

Amennyiben az ortodoxia világképe az unióba integrálható, akkor miért ne lenne elég erős a közösség a 80 millió török felvételére? Végül is Románia és Bulgária ama Oszmán Birodalom utódállamai, melyet a törökök is saját gyökereiknek tartanak.