A katolikus egyházban szigorú szabályok rendezik a pápaválasztás rendjét, s ezeket a szabályokat 1996-ban II. János Pál az Universi Domini Gregis című apostoli konstitúciójában a korábbiakra való gyakori hivatkozással tovább részletezte.
Jelenleg 117 azoknak a bíborosoknak a száma, akik még nem töltötték be 80. évüket, s így részt vehetnek a választáson – néhány kivétellel mindannyiukat II. János Pál nevezte ki. (A választásra hivatott konklávé résztvevőinek száma a szabályozás szerint nem haladhatja meg a 120-at.) Húsz főt számlál az olasz bíborosi csoport, míg Lengyelország és Magyarország mindössze két-két fővel képviselteti magát (de Szlovákia például eggyel sem!) Az amerikai földrészt 32 kardinális, Afrikát 11, az ázsiai blokkot ugyancsak 11 bíboros képviseli.
A bíborosok kilencnapos gyászt tartanak a hagyományok szerint, majd a 80 évesnél fiatalabb, pápaválasztásra jogosult kardinálisok konklávén választják meg a katolikus egyház új vezetőjét. A kardinálisok hétfőn találkoznak először, jelentette be az éjszaka Joquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő.
A bíborosok – az eljárási rend szerint – leghamarabb 15, legkésőbb 20 nappal a pápa halála után gyűlhetnek össze a Sixtus-kápolnában tartandó konklávéra, s ezúttal első ízben a számukra II. János Pál által a Vatikánban berendezett, Szent Márta otthonnak elnevezett szállodában lakhatnak. Az új pápa megválasztásáig semmilyen kapcsolatot nem tarthatnak a külvilággal. A szállóból eltávolítják a tévékészülékeket, a konklávéba szigorúan tilos bármilyen, kép, vagy hang rögzítésére alkalmas eszközt bevinni, nem kaphatnak leveleket, nem olvashatnak újságot, a mobil telefonok használata is tilos, és szigorú titoktartást kell fogadniuk: a választási menetek és fordulók számát, eredményét még utólag sem hozhatják nyilvánosságra.
A választás akár hetekig is eltarthat: az első napon egyszer szavaznak a bíborosok, azután naponta legfeljebb négy ízben, és néhány naponta szünetet kell tartaniuk.
Először kétharmados többség szükséges a megválasztáshoz, de a pápai szabályozás nem rögzíti, hogy mikortól elégséges az abszolút többség: egyes értelmezések szerint az – egyenként többfordulós – 30., mások szerint a 34 választási menet után. Elrendelhető azonban egy második forduló a korábban leggyakrabban felmerült két név között is.
Jelöltek és választási beszédek a pápaválasztáson nincsenek: a résztvevő bíborosok felírják egy papírra annak a nevét, akiről úgy vélik, hogy „isten akaratából őt kell megválasztani”, s a választási menetek során kristályosodik ki a legesélyesebbek névsora. A pápa írásában még azt is szabályozta, hogy hogyan kell összehajtani a választási cédulákat.
Pápává II. János Pál rendelkezése értelmében – elvben – olyan is választható, aki még nem püspök, ám ebben az esetben „azonnal”, még neve nyilvánosságra hozása előtt püspökké kell avatni – vagyis legalábbis katolikus papnak kell lenni valakinek ahhoz, hogy legalább elvben számításba jöhessen. Gyakorlatilag azonban a bíborosok évszázadok óta saját körükből választanak pápát.
A választást, amelyen két magyar bíboros, Paskai László és Erdő Péter is részt vesz majd, a vatikáni Sixtus-kápolnában tartják.
Forrás: hirado.hu, MTI
origo.hu
Sokkoló állatkínzás: öt kiskutyát öltek meg brutális módon
