Konferenciát szervezett a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) (Drog)háború és béke címmel május 16-án, amely első hallásra izgalmas vitát és szakmai eszmecserét ígért a hazai drogpolitika jelenéről és jövőjéről. Az esemény azonban nem váltotta be ezeket a reményeket: nem párbeszéd zajlott, hanem egy régi, jól ismert, egyoldalú narratíva ismétlése – értékelt a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták,
a konferencia szervezői és főbb előadói között felszólalt Szemelyácz János, a droglobbista Sárosi Péter és Felvinczi Katalin, akik évek óta ugyanazokat a kritikákat fogalmazzák meg a hazai drogpolitikai irányokról.
A droglobbisták ragaszkodnak a megcáfolt „érveikhez”
E kritikák középpontjában a jelenlegi rendszer zéró tolerancia elvű megközelítése áll, mely szerintük nemhogy nem oldja meg a problémát, de egyenesen „bűnözőket csinál a fiatalokból”, ahogyan azt a Qubit – amelynek a kiadója megegyezik a szélsőségesen liberális 444 nevű lap kiadójával – egyik cikke is visszhangozza. Ezzel párhuzamosan ismételten a nyugati országok dekriminalizációs példáira hivatkoznak, mintha azok minden problémára gyógyírt jelentenének.
A DKI szerint ez a narratíva nem új, és még csak nem is vitához vezet, hanem falakat épít. A dekriminalizációs modellek működésére való folyamatos hivatkozást már számos alkalommal szakmailag cáfolta a DKI, rámutatva, hogy ezek az irányok sok helyen nem hozták meg a várt eredményeket, sőt, újabb problémákat szültek.
A dekriminalizációtól a fogyasztás nem csökkent, a szerhasználat társadalmi elfogadottsága nőtt, és a prevenció háttérbe szorult.
Ezek a hatások különösen veszélyesek, és ellentétesek a társadalmi biztonság alapjaival és a fiatalok védelmével.
Áltudományos konferencia a kábítószerezés dekriminalizálásáért
A probléma azonban nem az eltérő véleményük, hanem az, hogy szerintük kizárólag az ő nézetük számít szakmainak. A konferencia szervezői látszólag tudatosan zárják ki a szakmai sokszínűséget. Aki nem osztja a dekriminalizációpárti álláspontokat, az nem kapott helyet sem a pódiumon, sem a programban. Ez a hozzáállás nemcsak a szakmai diskurzus ellehetetlenítését jelenti, hanem azt is, hogy
az esemény inkább egy ideológiai megerősítő gyűlés volt, mintsem tudományos konferencia.
Különösen aggasztó, hogy az általuk „szakmai minimumként” emlegetett drogpolitikai programjavaslatot csak az esemény résztvevői véleményezhették. Ez nem a nyitottság vagy az együttműködés jele. Egy valódi szakmai konszenzus kialakításához nyilvános egyeztetésre, kritikus és konstruktív vita lehetőségére van szükség, nem zárt körökben megfogalmazott irányelvekre – szögezte le a DKI.
A szakmai szervezet kiemelte: az ilyen típusú rendezvények nem viszik előre a hazai drogpolitikai diskurzust, hanem inkább konzerválják a megosztottságot. A magyar drogpolitika kérdésében nem háborúra van szükség, se retorikailag, se intézményesen, a békéhez előbb beszélgetni kell egymással, nem csak egymásról. Ez a konferencia ezt a lehetőséget sajnos elszalasztotta – vonta le a következtetést a DKI.
