Tényadatokkal alátámasztva ellenezte a marihuána legalizálását Haller József neurológus-kriminálpszichológus, a Drogkutató Intézet (DKI) igazgatója a Brain Bar fesztivál Te szívod a füvet vagy fordítva? című panelbeszélgetésén – számolt be az intézet. Az igazgató kiemelte: nagyon nehéz személyes tapasztalatok alapján megítélni a kérdést, mert egy személy csak egy nagyon kicsi szegmensét látja a társadalomnak, ezért érdemes a méréseket és kutatásokat is figyelembe venni.
A tények nem a rappert igazolják
Szirmai Marcell, művésznevén Pogány Induló rapper kifejezte: abban bízik, hogy a legalizáció egyfajta megszorítást jelentene a fiataloknak, melynek hatására kevesebb olyan szert fogyasztanának, amelynek eredetét nem ismerik, és amelyek nagyobb károkat okozhatnak, mintha legálisan jutnának marihuánához. A DKI igazgatója a rapper véleményét a 2018-as kanadai liberalizációval cáfolta.
Amikor Kanadában legalizálták a kannabiszt, azt remélték, hogy ezzel védik a kamaszokat. Azóta eltelt hat év, és a felmérések azt bizonyítják, nem mentették meg a kamaszokat, sőt nagyobb bajba sodorták őket
– mutatott rá.
A liberális elemző kampányolna a drogliberalizációért
Ceglédi Zoltán liberális politikai elemző mindkét oldal véleményében talált olyat, amivel egyet tudott érteni. Úgy vélekedett, hogy ha a büntetőjog eszközével kezelik ezt a helyzetet, az nincs rendben, mert ezek alapvetően sértett nélküli vagy áldozat nélküli bűncselekmények. – Aki füvezik, az másnak nem árt – mondta. Hozzátette, nem gondolja, hogy a marihuána legalizálása érdemben változtatna a jelenlegi helyzeten, mert Magyarország nem készült még fel a legalizációra, ugyanis először azt egy nagyon hosszú kampánynak kellene megelőznie, ahol az emberek megtanulnak együtt élni vele, úgy, mint az alkohollal. – Amíg nem jutunk el oda, hogy az alkoholhoz hasonlóan tudjuk kezelni, addig csak egy újabb opciót kap a magyar társadalom arra, hogy rosszat tegyen magával – húzta alá a liberális véleményvezér.
Már tízévesen a drogelvonón
A marihuána társadalomra gyakorolt hatásáról Haller József azt állította: a statisztikák szerint körülbelül harminc százalék az esélye annak, hogy ha valaki naponta szívja a füvet, akkor szenvedélybeteg lesz. Egy elrettentő példát is bemutatott:
Magyarországon a legfiatalabb marihuánaelvonókúrára járó ember a bekerülés idejében tízéves volt.
A DKI igazgatója kifejtette, a legalizálás következménye az egészségügyi ellátórendszerre is kihatna. – Ha egymillió ember rászokik a marihuánára, háromszázezerrel nő meg az egészségügyi rendszer leterheltsége – világított rá. Pogány Induló ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a környezetében rengeteg olyan példát látott, amikor emberek egyik napról a másikra képesek voltak letenni a marihuánát, ezért nem látja akkorának a függőség kockázatát.
Sokkal többen halnak meg a fű miatt, mint az alkoholtól
A Drogkutató Intézet vezetője újabb kutatásról számolt be, amely azt bizonyította, hogy míg
az alkoholfogyasztás kétszeresére növelte a halálozási arányszámot, addig a marihuánafogyasztás tízszeresére, az opiátok fogyasztása pedig huszonötszörösére.
Ceglédi Zoltánban felmerült a kérdés, hogy vajon a szociális háttér befolyásoló tényező-e ezekben a kérdésekben. Szerinte sokkal többször kerül valaki ilyen problémák miatt a rendőrség látókörébe, ha eleve alacsonyabb társadalmi státusú és rosszabb viszonyok között él. – Beviszik a kórházba, mert egyébként is beteg, abból adódóan, hogy rászoruló – mondta.
Pogány Induló arról beszélt, hogy a fiatalok sokszor azért választják a rossz minőségű herbált vagy biofüvet, mert olcsóbb, mint a marihuána. Úgy vélte, az segítene, ha legálisan a drog hozzáférhető lenne, mert megváltozna a fiatalok hozzáállása. Haller József kijelentette: nehéz megküzdeni ezzel a problémával, amit mutat több ország példája is, ahol már korábban megtörtént a marihuána legalizálása. – Ahol szabad a drog, ott többet fogyasztanak és a fekete kereskedelem is virágzik – sorolta a tényeket a DKI igazgatója, aki abban viszont egyetértett a rapperrel, hogy a füvet kipróbálóknak vagy az ezt fontolgatóknak óvatosnak kell lenniük, mert nem tudhatják, hogy abba a harminc százalékba tartozunk-e, akikből a szer szenvedélybetegséget vált ki, ezért nem érdemes kipróbálni.
