Nagy Márton elárulta, miben látja hosszú távon a gazdasági növekedés kulcsát

A nemzetgazdasági miniszter szerint a következő negyedévekben gyorsulni fog a hazai GDP emelkedése.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Fotó: AFP

Hosszú távon vissza kell állni a beruházásalapú gazdasági növekedésre, a fogyasztásalapú növekedés nem fenntartható – mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján.

A gazdasági növekedést most a fogyasztás segíti, ami rövid távon szükséges, de nem azt jelenti, hogy fogyasztásalapú növekedésre kell átállni 

– hangsúlyozta Nagy Márton.

A miniszter kifejtette: európai uniós összehasonlításban a fogyasztást tekintve az első harmadban van Magyarország, az ipari és a beruházási adatokat nézve ugyanakkor hátul. A magyar gazdaság kettévált, 2023 óta a beruházások lefelé, a fogyasztás felfelé húzza a GDP-t. Ez a kettősség nem jó, hosszú távon mindkét hajtóerőt pozitív irányba kell tolni – fogalmazott.

A következő negyedévekben gyorsulni fog a hazai GDP emelkedése, ezt alapvetően a fogyasztás húzza, de a kormány várakozásai szerint az év végére az új gyárak megnyitásával a beruházás is hozzá tud majd adni a növekedéshez – hangsúlyozta Nagy Márton.

A nemzetgazdasági miniszter előadásában kiemelte: a fogyasztás növekedése kapcsán hat pillérre figyel a kormány, a stabil munkaerőpiacra, a dinamikus reálbérnövekedés fenntartására, az adócsökkentő politikára, a bővülő lakossági hitelezésre, az alacsony inflációra, valamint a háborúra és kereskedelmi konfliktusokra.

A részletekről Nagy Márton egyebek mellett elmondta: az idén négy százalék körüli reálbér-emelkedéssel számolnak, ez fenntartható lesz a következő években is, ami stabil alapot adhat a fogyasztásnak. 

Most kezdenek élesedni új adócsökkentési programok, ezek a nyugdíjasoknak járó kompenzációkkal együtt jelentős forrásokat juttatnak a gazdaságba 

– jelezte.

Az infláció az év elején visszakúszott a magyar gazdaságba, a januári és a februári drágulás is magasabb lett a várakozásoknál. A fogyasztást tekintve az élelmiszer-infláció az egyik legkritikusabb dolog, ezért be kellett avatkozni – mondta. Emlékeztetett: március 17-től árréscsökkentést hajtottak végre mintegy ezer élelmiszerterméknél, május 19-től pedig a háztartási cikkeknél. Hozzátette: a bankokkal, a telekommunikációs cégekkel és a biztosítókkal megállapodtak, hogy önkéntes vállalással nem hajtanak végre inflációkövető díjemelést az idén, így a szolgáltatói infláció területén is sikerül lépni.

A nemzetgazdasági miniszter cáfolta, hogy az árréscsökkentett termékek iránti kereslet csökkenne és az intézkedés rosszul hatna a fogyasztásra és a GDP-re. Az adatok szerint március–áprilisban az árréscsökkentéssel érintett élelmiszerek iránt legalább kétszeres volt a kereslet, mint az ebbe a körbe nem tartozó termékek iránt – hívta fel a figyelmet.

Nagy Márton jelezte: jelenleg a fogyasztás az egyensúlyi szint alatt van, rövid távon ezzel lehet növekedést generálni. A kormány ugyanakkor nem feledkezik el a fejlesztő állam szerepkörről sem, amit a Demján Sándor-program elindítása is jelez – közölte.

Kitért arra, hogy a gyógyszertáraknál nem akarnak árrést szabályozni. A támogatott gyógyszereknél infláció alatti emelkedés van, ezt a kormány szabályozza. A nyomott ár miatt ugyanakkor keresztárazás látható, a nem támogatott gyógyszereknél nagyobb, mintegy tízszázalékos az áremelkedés – mutatott rá. Úgy fogalmazott: nem akar elébe menni annak, hogy mi a megoldás, időt kér annak tisztázására, hol lehet beavatkozni, erről tárgyalásokat fognak folytatni a gyógyszerpiac szereplőivel. A nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy eljutnak majd az önkéntes vállalásig, és ahogy a bankoknál, úgy ezen a területen sem kell beavatkozni.