A benzinár hajtja tovább az inflációt

Áprilisban egy évre visszatekintően 3,77 százalékos az infláció, azaz tovább emelkedett az előző két hónaphoz képest is elemzői vélemények szerint. A pénzromlást elsősorban az üzemanyagárak drágulása határozta meg, de a szakértők szerint felfelé ható tényező a ruházati cikkek ára is. A KSH szerdán teszi közzé a hivatalos adatot.

MNO
2005. 05. 09. 8:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Áprilisban egy évre visszatekintően 3,77 százalékos az infláció, ami mind a februári, mind pedig a márciusi várakozásoknál magasabb – ezt mutatja Napi Gazdaság elemzői konszenzusa. Egy hónapra visszatekintve 0,58 százalékos a várakozás, amely hasonló a márciusihoz. Az év végére ugyancsak 3,77 százalékot mutat a konszenzus; ez kissé meghaladja az egy hónappal korábbi szintet, ám elmarad a februáritól és a januáritól. A KSH szerdán teszi közzé az áprilisi adatot.

A mostani helyzetben az a legérdekesebb, hogy a jegybank megítélése a nemzetközi befektetési hangulatról és az inflációs pályáról kedvezőbb, mint a piacé – véli Pintér András, az IEB elemzője. Ráadásul épp arról a két pillérről van szó, mely az elmúlt időszak dinamikus kamatcsökkentéseit lehetővé tette. A vártnál magasabb márciusi inflációs adat kapcsán a legtöbb piaci szereplő kismértékben felfelé korrigálta inflációs prognózisát, ugyanakkor a jegybank – Járai Zsigmond nyilatkozatai alapján – továbbra is 3,4-3,5 százalék körül „látja” a decemberi inflációt. Bár a hó/hó alapon mért áremelkedés alacsonyabb lesz mint az előző hónapban, technikai okok miatt az év/év alapon mért infláció tovább növekszik a márciusi 3,5 százalékról. A piac az elemző szerint ezt saját, felfelé módosított prognózisának megerősítéseként értékelheti. Mindezek kapcsán a befektetői oldalról ismételten felerősödhetnek azok az álláspontok, hogy a jegybanki kamatcsökkentésekben szünet következhet.

Az áprilisi árindex alakulását elsősorban az üzemanyagárak drágulása határozta meg – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ugyancsak felfelé ható tényező a ruházati cikkek ára, amelyek esetében a kínai importdömping korlátozza ugyan az áremelkedést, a tavaszi kollekciók bevezetése viszont ezzel ellentétesen hat. Emellett a belföldi üdülést, az elektromos energiát és a szerencsejátékokat említik a szakértők az inflációt gyorsítóként. A gyógyszerárak esetében pedig a tavalyi alacsony bázis eredményezhet az átlagosnál nagyobb mértékű drágulást.

Eltérően ítélik meg az élelmiszerek áralakulását: az árverseny lefelé, az idényáras élelmiszerek drágulása pedig felfelé húz. Az inflációra kedvező hatással van a lakossági fogyasztás lassulása is. Kovács György, a Budapest Economics elemzője szerint a forint áprilisi gyengülése még nem okozott drágulást a tartós fogyasztási cikkek áráben. Így a maginfláció továbbra is jóval kedvezőbb képet mutathat, mint a teljes. Az év/év fogyasztói árindex februárban érte el a mélypontját, az év további részében már nem számítok 3,2 százalék alatti ütemre – véli Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője. Az elemző szerint a jegybank decemberre vonatkozó célkitűzése továbbra is teljesíthető.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.