Se nem kezdet, se nem vég

1982-ben, amikor Németországban tizenhárom év után megbukott az SPD–FDP kiskoalíciója, mivel az FDP egyszerűen átállt a konzervatívok mellé, az egyik szociáldemokrata politikus, Michael Sommer így jellemezte a kialakult helyzetet: se nem kezdet, se nem vég. Mára kicsit hasonló helyzet jött létre. A választások két vesztese, a konzervatív CDU/CSU, amely a történelme második legrosszabb eredményét érte el, fogott össze azzal a szociáldemokrata párttal, amely – még a császári időket is ideszámítva – a legrosszabb eredményt érte el. Az SPD az elmúlt húsz évből tizenhat évet kormányon volt.

Megfáradt, kiürült. Saját legitimizációja érdekében ugyanazt csinálta, mint oly sokszor a történelmében. A kormányban való részvételéről megszavaztatta saját párttagságát. A 350 ezer párttag a német lakosság kevesebb mint 0,5 százalékát adja ki. De győzött a demokrácia. Mint mindig, a párttagság most is a kormányban való részvételre szavazott. A részvétel a szavazáson és az igenek aránya 56 és 85 százalék volt.

Az SPD hét miniszterének a nevét csak egy nappal a kormányalakítás előtt, ma fogja bejelenteni. Ami biztosnak tűnik, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter marad, és a párt férfi elnöke, Lars Klingbeil lesz az alkancellár és pénzügyminiszter. A kancellár Friedrich Merz lesz. Ő a CDU elnöke, a párt eddigi frakcióvezetője. Hetvenéves. A Németországi Szövetségi Köztársaság 10. kancellárja lesz május 6-án.

Merz katolikus, konzervatív, három gyermek édesapja. 1,98 centiméter magas. Így tárgyalópartnereire általában lenéz. Emiatt arroganciával vádolják. Ez ugyan nem igaz, és az eljövendő kancellár próbálja Helmut Kohl legendás tézisét betartani, hogy szemmagasságban tárgyal. Nincsenek fontosabb és kevésbé fontos partnerek. Tény azonban, hogy eddig semmiféle kormányzati funkciót nem töltött be.

Figyelembe kell venni, hogy Németországban 13 millió szegény ember él, és ez a szám, ha lassan is, de növekszik. Az eljövendő kancellár meg akarja változtatni a német migrációs politikát. Ebben és lényeges kérdésekben ütközött az SPD-vel. Nézetei ebben a kérdésben közelebb állnak az ellenzéki AfD-hez, de velük belpolitikai okok miatt jelenleg nem lehetséges a koalíció.

Jens Spahn egy fiatal, tehetséges politikus a CDU-ból, aki Merz után a frakció vezetője lesz, javasolta, hogy az AfD, szemben az előző időszakkal, kapja meg a német parlamentben, a Bundestagban a neki járó vezetői pozíciókat. Ezt már a lakosság 48 százaléka is támogatja. Ellenzi ezt a javaslatot a Szociáldemokrata Párt, a Zöldek és a Linke, a kommunista utódpárt szavazóbázisa. A kormányzat fő kérdése a gazdaság beindítása lesz. Az egy munkaórára jutó német költségek 43,4 eurón állnak, amely a hetedik legmagasabb az Európai Unióban és egyharmaddal magasabbak, mint az uniós átlag. (Az első helyen Luxemburg áll 55,2 euróval.) A konzervatív pártok tíz miniszteréből négy hölgy. Egy részük ismeretlen a nagypolitikában. Németország az elmúlt hónapokban már képtelen volt Európa vezetésére. Ezt a szerepet a nem EU-tag britek és a francia politikusok vették át. Az eddigi kancellár távozik, és keddtől Berlinben új időszámítás veszi kezdetét.

A pápa temetésén a kapcsolatokat Trump és Zelenszkij elnökök között az angol miniszterelnök és a francia elnök egyengette. Ez még akkor is igaz, ha Emmanuel Macront Donald Trump még leülni sem engedte a Szent Péter-bazilikában. Hiába mondta a német államfő, a korábbi szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, hogy a két elnök találkozója csak formalitás volt, véleményem szerint tévedett.

A tizenöt perces amerikai–ukrán elnöki megbeszélés után aláírták a ritkafémek kibányászásáról szóló dokumentumot. Ebben Ukrajna sokkal többet kap, mint amit eredetileg az Egyesült Államok felkínált. Elengedték az ország Amerika felé fennálló eddigi tartozásait. Egy kis katonai csomag ugyan érkezik az USA-ból, de ennek értéke csak 50 millió dollár, amely áttörés a Trump-időszakban, de az előző elnök támogatásának csupán ezrelékben kifejezhető része.

Ukrajna ugyan nem kapta meg az USA-tól a kért és elvárt biztonsági garanciákat, de a pozíciói így is sokat javultak. Amerika közvetlen kapcsolatokat tudott kiépíteni az ukrán kikötőkkel, a kőolaj- és gázvezetékekkel. Ez még a biztonsági garanciák nélkül is javítja az ukrán tárgyalási pozíciókat Oroszországgal szemben. A megállapodás szerint ötvenhét különböző nyersanyagot fog az Egyesült Államok Ukrajnából beszerezni.

Moszkvában elterjedt az a vicc, hogy Ukrajna kéri Indiát és Pakisztánt, hogy ne háborúzzanak, mert ezzel elvonják a világ figyelmét az orosz–ukrán háborúról.

Az Európai Unió most dolgozza ki az Oroszországgal szembeni 17. szankciós csomagját. Brüsszel továbbra is azt hiszi, hogy Oroszország legyőzhető. Ukrajna, mint nem EU-tag, de a tagság várományosa, aktívan részt vesz a szankciós csomag előkészítésében. Egyben közölte, hogy május 9-e a fasizmus felett Európában aratott győzelem napja legyen, Oroszország szégyennapja, mivel Oroszország egy terrorista állam, és ezért hozzanak létre külön nemzetközi bíróságot az orosz gaztettek elítélésére.

Az USA-ban hasonlóan Trump elnökségének első időszakához elkezdődtek a személycserék. A nemzetbiztonsági főtanácsadó Mike Waltznak a kiszivárogtatási botrány után távoznia kellett. Helyét ideiglenesen Marco Rubio külügyminiszter vette át. Ő az első Henry Kissinger óta, aki a két funkciót egyszerre tölti be. Waltz ENSZ-nagykövet lesz.

Új jelenség Amerikában, hogy egy fordított agyelszívás következett be. Sok liberális, vagy legalábbis a konzervatívokkal szemben álló kutató, egyetemi oktató választotta a végleges vagy ideiglenes kivándorlást.

Egy év alatt a kivándorlók száma egyharmaddal nőtt. A fő irány a szomszédos Kanada. Európa tárt karokkal várja a jól képzett amerikai tudósokat.

Az amerikai vámok új helyzetet teremtettek a világgazdaságban. Vietnámra 46 százalékos, míg Japánra, 24 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államok. A két ország elkezdett egymáshoz gyors ütemben közeledni.

Május eleje van. Ukrajna újabb nyugati támogatást kapott, részint a hiányzó földgáz beszerzésére. Trump politikája folytatódik. Moszkva az amerikai és ukrán elnök vatikáni tárgyalása után azonnal felvette a kapcsolatokat az amerikai külügyminiszterrel. Kanadában létrejött az új, erősen USA-ellenes kormány. A világ ügyei folytatódnak. Se nem kezdet, se nem vég.

A szerző biztonságpolitikai szakértő