A modern történelemben a globalizáció az esetek jelentős hányadában jólétet teremtett. Ugyanakkor megjelent a stratégiai függőség is. Ettől az országok nagy része nem tudta önmagát mentesíteni.
Ez igaz az energiabiztonságra, ahol látjuk, hogy az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása milyen hatással volt Európa energiaellátására. Igaz a szállítási láncok kérdésére, hiszen a jemeni húszik hajók elleni támadásai megbénították a Szuezi-csatornát, a világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalát. Egyidejűleg Egyiptom két fő bevételi forrását, a turizmust és a csatornából származó összegeket oly mértékben lecsökkentették, hogy a költségvetés az összeomlás szélére került.
Ezek a viták az energia és a szállítási láncok biztonságáról a múlt század közepe óta folytak. Az 1973-as közel-keleti háború elvezetett az első olajválsághoz és megmutatta, hogy egy politikai válságnak, háborúnak milyen drámai hatása van a világkereskedelemre.
Az olajárak megnégyszereződtek, és ez általános recesszióhoz vezetett. Egyben jelezték, hogy a nyitott nyugati nemzetgazdaságok – beleértve a nagyhatalmakat is – milyen könnyen sebezhetők. Például 2021-ben egy egyszerű baleset – egy óriáshajó zátonyra futott és keresztbe fordult a Szuezi-csatornában, ezzel napokra eltorlaszolva a forgalmat – képes volt világgazdasági krízist okozni.
Összegezve:
a globalizáció az esetek jelentős részében jólétet teremtett, de növelte a rizikót és az egyoldalú függőséget is. Sok állam – nem csupán a diktatúrák és az instabil államok – a nyomásgyakorlás eszközeként használja ki a gazdasági gyengeségeket.
A Nyugat alapvető célja kell hogy legyen az a képesség, hogy sikeresen tudjon az ilyen zsarolási kísérletek ellen fellépni. A politikai döntéseknél nem csupán a rövid távú gazdasági érdekeket, de a hosszú távú biztonságpolitikai célokat is figyelembe kell venni.
Új elem a klímapolitika megnövekedett szerepe is. Ez mára már globális biztonságpolitikai kihívást is jelent. Rossz kezelése a társadalmi, a politikai és a gazdasági stabilitást is veszélyeztetheti. Mára már az is köztudott, hogy a klímakérdés helytelen felfogása és kezelése globális hatással járhat, és olyan visszafordíthatatlan változásokat okozhat, amelyek a Föld egészére kihatással lesznek.
A klímaváltozás korunk egyik legjelentősebb fenyegetettségét jelenti. Az ellene történő sikeres fellépés csak nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Ilyen a szén-dioxid felhasználásának a visszaszorítása és sok egyéb kérdés. Ennek eredményes eléréséhez a gondolkodás megváltozása is szükséges. Napjainkra ezek a kérdések ugyanúgy a biztonságpolitika részét képviselik, mint a katonai biztonság.
A világ gyakran elfelejti, hogy az USA stratégiájában Ázsia fontosabb szerepet játszik, mint Európa. Ez évtizedek óta így van. A térség két kulcsállama India és Kína. India számára a fő probléma, hogy két ellenséges nukleáris hatalommal szomszédos, Kínával és Pakisztánnal. Afganisztán, Banglades, Pakisztán, Mianmar kiszámíthatatlan biztonsági problémákat jelentenek.
