A beavatkozások minőségét megkérdőjelező peres vagy peren kívüli esetek száma és nyilvánosságra hozatala ugrott meg az elmúlt években, nem a műhibáké – írja a Világgazdaság Harmat Györgyre, a Magyar Kórházszövetség felelősségbiztosítással foglalkozó szakemberére hivatkozva. A Madarász Utcai Gyermekkórház főigazgatója a lapnak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: sok esetben a nagyobb kártérítés reményében kerülnek nyilvánosságra az ügyek. Gond, hogy a műhibaviták – kimenetelüktől függetlenül – a közvélemény maradék hitét is elveszik az orvosokkal szemben, pedig ez a gyógyítás minimális feltétele – tette hozzá.
Jó üzlet lett a kórházak perlése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan esetekben is bírósághoz fordulnak az emberek, amikor nyilvánvaló, hogy nem történt mulasztás – fogalmaz a Világgazdaság.
Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került ügyek kapcsán Lenkovics Barnabás országgyűlési biztos a kórházszövetségtől is megoldást sürgetett. Ám mint Harmat György mondta: a szövetség önmaga nem képes erre. Évek óta várat magára ugyanis a hatályos betegjogi és a kötelező felelősségbiztosítási törvény végrehajtási rendelete, amelyet a kormánynak kellene megalkotni.
A megoldáshoz közelinek tűnt pár éve a kérdés, akkor 400 millió forint alaptőkét ígért e célra a kormányzat, ez 100 millióra csökkent, mára pedig már egy fillér sincs rá. Harmat György elmondta: tervük egy önálló, nonprofit biztosítási egyesület létrehozása, amelyben részt vennének a kórházak és tulajdonosaik, s e mögött – az állam felelősségvállalásával – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentené a pénzügyi garanciát. A megítélt kártérítési pereket a kórházak jelenleg is az OEP-től a gyógyításra kapott bevételükből állják, nagyobb – 50-60 millió forintos – esetekben a tulajdonosok kénytelenek fizetni.
Mivel a valós vagy vélt műhibák kapcsán egyre nagyobb kártérítési összegeket igényelnek a betegek, illetve hozzátartozóik, a kereskedelmi biztosítók hátat fordítottak az egészségügynek. Így az Allianz Hungária Biztosító Rt. monopolhelyzetéből fakadóan diktálhat. Ötmillió forint összeghatárig áll jót az egyes kórházi perek után, ez legtöbbször meg sem közelíti a perértéket – mondta a főigazgató. A Világgazdaság megtudta azt is, hogy a kórházak 8-10 százalékának nincs felelősségbiztosítása, persze az is tény, hogy a kórházak nagy részének nincs is peres ügye.
Bujdosó László országos tiszti főorvos szerint a jövőben az orvosi szakfelügyelet a szolgáltatások minőségére helyezi a hangsúlyt. A Magyar Orvosi Kamara támogatja az országos tiszti főorvost – mondta Éger István elnök. Ám szerinte az orvosi felügyelői hálózatnak fel kell tárni az egészségügyi rendszer visszásságait, a tárgyi és személyi feltételek hiányosságait, s kiderülhet, hogy a MOK nem a hisztériakeltés végett hívta fel erre többször a döntéshozók figyelmét.
Újabb halálos mulasztás
Meghalt egy hét hónapos magzat Berettyóújfalun április elején – értesült a TV2 Tények című műsora. A kismama érezte, hogy nem mozog rendesen a baba, de az orvos nem volt hajlandó ultrahangos vizsgálatot végezni.
A berettyóújfalui fiatalasszony, miután úgy érezte, hogy egy ideje nem a megszokott módon mozog a kisbabája, kezelőorvosához fordult. Az orvos megvizsgálta a kismamát, majd közölte, hogy nincs semmi baj, a baba csak „lusta” – nyilatkozta a Tényeknek a fiatal nő férje, Mező Sándor. A fiatal pár kérte az orvost, hogy végezzen ultrahangos vizsgálatot, azonban az orvos ezt nem tartotta szükségesnek.
Amikor a kismama két nap múlva visszament a kórházba, már nem volt szívhangja a magzatnak.
A pár bepereli a kórházat, ahol már lezárult a belső vizsgálat, amely szerint nem követtek el hibát. Bedő Tibor, a berettyóújfalui kórház osztályvezető főorvosa szerint a kismama a tragédia előtt egy hétig náluk feküdt lázasan, aztán hazament. A kereskedelmi tévé híradása szerint egyelőre nem lehetett megállapítani, hogy pontosan mi okozta a magzat halálát.
Egyre több a műhiba
Legutóbb április közepén meghalt egy 26 éves ádándi kismama méhen kívüli terhesség következtében. A kismama rendszeresen járt nőgyógyászati vizsgálatokra. Három ultrahangos felvételt is készítettek róla, de egyik orvos sem vette észre, hogy a gyermek nem a méhben, hanem a hasüregben növekszik.
Az elmúlt hónapokban elég sok műhibának nevezhető kórházi beavatkozásba halt bele gyerek. Áprilisban egy mandulaműtét után egy négyéves kisfiú meghalt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában Kecskeméten. Februárban egy hallásjavító műtét előtt altatásban halt meg egy hét és fél éves gyerek a Győr-Moson-Sopron megyei Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban

Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok