A nyilvánosság nagyobb, vagy a súlyos műhibák sokasodnak?

Nem a kórházi műhibák, hanem a perek száma és nyilvánosságra hozatala ugrott meg – nyilatkozott egy kórházvezető. Közben újabb műhibáról hallhattunk: hét hónapos magzat halt meg, mert az orvos nem volt hajlandó ultrahangos vizsgálatot végezni.

MNO
2005. 05. 05. 7:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beavatkozások minőségét megkérdőjelező peres vagy peren kívüli esetek száma és nyilvánosságra hozatala ugrott meg az elmúlt években, nem a műhibáké – írja a Világgazdaság Harmat Györgyre, a Magyar Kórházszövetség felelősségbiztosítással foglalkozó szakemberére hivatkozva. A Madarász Utcai Gyermekkórház főigazgatója a lapnak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: sok esetben a nagyobb kártérítés reményében kerülnek nyilvánosságra az ügyek. Gond, hogy a műhibaviták – kimenetelüktől függetlenül – a közvélemény maradék hitét is elveszik az orvosokkal szemben, pedig ez a gyógyítás minimális feltétele – tette hozzá.

Jó üzlet lett a kórházak perlése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy olyan esetekben is bírósághoz fordulnak az emberek, amikor nyilvánvaló, hogy nem történt mulasztás – fogalmaz a Világgazdaság.

Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került ügyek kapcsán Lenkovics Barnabás országgyűlési biztos a kórházszövetségtől is megoldást sürgetett. Ám mint Harmat György mondta: a szövetség önmaga nem képes erre. Évek óta várat magára ugyanis a hatályos betegjogi és a kötelező felelősségbiztosítási törvény végrehajtási rendelete, amelyet a kormánynak kellene megalkotni.

A megoldáshoz közelinek tűnt pár éve a kérdés, akkor 400 millió forint alaptőkét ígért e célra a kormányzat, ez 100 millióra csökkent, mára pedig már egy fillér sincs rá. Harmat György elmondta: tervük egy önálló, nonprofit biztosítási egyesület létrehozása, amelyben részt vennének a kórházak és tulajdonosaik, s e mögött – az állam felelősségvállalásával – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentené a pénzügyi garanciát. A megítélt kártérítési pereket a kórházak jelenleg is az OEP-től a gyógyításra kapott bevételükből állják, nagyobb – 50-60 millió forintos – esetekben a tulajdonosok kénytelenek fizetni.

Mivel a valós vagy vélt műhibák kapcsán egyre nagyobb kártérítési összegeket igényelnek a betegek, illetve hozzátartozóik, a kereskedelmi biztosítók hátat fordítottak az egészségügynek. Így az Allianz Hungária Biztosító Rt. monopolhelyzetéből fakadóan diktálhat. Ötmillió forint összeghatárig áll jót az egyes kórházi perek után, ez legtöbbször meg sem közelíti a perértéket – mondta a főigazgató. A Világgazdaság megtudta azt is, hogy a kórházak 8-10 százalékának nincs felelősségbiztosítása, persze az is tény, hogy a kórházak nagy részének nincs is peres ügye.


Bujdosó László országos tiszti főorvos szerint a jövőben az orvosi szakfelügyelet a szolgáltatások minőségére helyezi a hangsúlyt. A Magyar Orvosi Kamara támogatja az országos tiszti főorvost – mondta Éger István elnök. Ám szerinte az orvosi felügyelői hálózatnak fel kell tárni az egészségügyi rendszer visszásságait, a tárgyi és személyi feltételek hiányosságait, s kiderülhet, hogy a MOK nem a hisztériakeltés végett hívta fel erre többször a döntéshozók figyelmét.

Újabb halálos mulasztás

Meghalt egy hét hónapos magzat Berettyóújfalun április elején – értesült a TV2 Tények című műsora. A kismama érezte, hogy nem mozog rendesen a baba, de az orvos nem volt hajlandó ultrahangos vizsgálatot végezni.

A berettyóújfalui fiatalasszony, miután úgy érezte, hogy egy ideje nem a megszokott módon mozog a kisbabája, kezelőorvosához fordult. Az orvos megvizsgálta a kismamát, majd közölte, hogy nincs semmi baj, a baba csak „lusta” – nyilatkozta a Tényeknek a fiatal nő férje, Mező Sándor. A fiatal pár kérte az orvost, hogy végezzen ultrahangos vizsgálatot, azonban az orvos ezt nem tartotta szükségesnek.

Amikor a kismama két nap múlva visszament a kórházba, már nem volt szívhangja a magzatnak.

A pár bepereli a kórházat, ahol már lezárult a belső vizsgálat, amely szerint nem követtek el hibát. Bedő Tibor, a berettyóújfalui kórház osztályvezető főorvosa szerint a kismama a tragédia előtt egy hétig náluk feküdt lázasan, aztán hazament. A kereskedelmi tévé híradása szerint egyelőre nem lehetett megállapítani, hogy pontosan mi okozta a magzat halálát.

Egyre több a műhiba

Legutóbb április közepén meghalt egy 26 éves ádándi kismama méhen kívüli terhesség következtében. A kismama rendszeresen járt nőgyógyászati vizsgálatokra. Három ultrahangos felvételt is készítettek róla, de egyik orvos sem vette észre, hogy a gyermek nem a méhben, hanem a hasüregben növekszik.

Az elmúlt hónapokban elég sok műhibának nevezhető kórházi beavatkozásba halt bele gyerek. Áprilisban egy mandulaműtét után egy négyéves kisfiú meghalt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában Kecskeméten. Februárban egy hallásjavító műtét előtt altatásban halt meg egy hét és fél éves gyerek a Győr-Moson-Sopron megyei Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.