Magyarország valószínűleg nem akar 2010-ben csatlakozni az eurózónához. Ugyanez vonatkozik a három másik viszonylag nagy új EU-tagra, Lengyel-, Csehországra és Szlovákiára is. Mind a négynek folyamatosan magasabb a költségvetési deficitje annál, amely lehetővé tenné, hogy az évtized végén alkalmassá váljanak az euró bevezetésére – közölte4 a jelentést Londonban ismertetve William Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.
Az EU nyolc új közép-európai és balti tagállamában a GDP átlagos növekedése a tavalyi 4,9-ről az idén 4,7 százalékra csökken, míg Közép- és Délkelet-Európa, valamint a volt Szovjetunió országaiban 6,5-ről 5,2 százalékra lassul. Utóbbi csoportban az országok többségében az export a teljes kibocsátásnak több mint a felét képviseli, s gazdaságuk bővülése az európai növekedéstől függ. Nekik a magasabb bővülési ütemekre a külföldi beruházások becsalogatásához, új technológiák meghonosításához van szükségük – áll a jelentésben.
A teljes EU-ban azonban a növekedés további csökkenésére lehet számítani, s az eurózóna bővülése is lelassul, vagy legalábbis stagnálni fog.
(Világgazdaság/Tőzsdefórum Online)

Újabb árrésstop jön, mutatjuk, mely termékek leszek jóval olcsóbbak