Kétszer több ápolót képeznének

Három-négyezer betöltetlen ápolói állás van az országban. Ennyivel több dolgozóra lenne szükség az úgynevezett minimum-feltételek teljesítéséhez és ahhoz, hogy tíz év múlva ne ürüljenek ki a nővérszobák. A humánerőforrás-hiánypótló stratégia szeptemberben kerülhet a képviselők elé.

Szeptemberben kerülhet a képviselők elé az a stratégia, amely megoldani hivatott az egészségügyre jellemző humánerőforrás-hiányt – mondta Rácz Jenő szakminiszter. A tárca már kidolgozta a tervezetet, amelyet a nyár folyamán fog egyeztetni a szakmai szervezetekkel.

Mint Balogh Zoltán, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke elmondta: jelenleg három-négyezer betöltetlen ápolói állás van az országban. Ennyivel több dolgozóra lenne szükség az úgynevezett minimum-feltételek teljesítéséhez. Jóval sötétebb a kép, ha az uniós átlagot vesszük mérvadónak: akkor tizenöt-húszezerrel több ápolót kellene felvenni az ország kórházaiba. Az Európai Unióban tízezer lakosra több mint hétszáz ápoló jut, nálunk ez a szám ötszázhúsz. Az ápolókból a jelenleginél minimum kétszer többet kellene képezni ahhoz, hogy megoldható legyen az utánpótlás kérdése – magyarázta Balogh Zoltán. Tíz éven belül ugyanis a ma „praktizáló„ nővérek és ápolók egy jelentős része eléri a nyugdíjkorhatárt. Addigra már a mostaninál háromszor-négyszer több ápolótanoncnak kellene az iskolapadban ülnie.

A főiskolai képzéseken a felvételi keretszámokat minden évben sikerül betölteni, ám azok aránya, akik meg is szerzik az oklevelet, egyre csökken. „Budapesten a kilencvenes évek elején egy negyvenfős nappali évfolyamon mintegy harmincan végeztek, napjainkban pedig a keretszám száz körül van” – érzékeltette a helyzetet Balogh Zoltán. A lemorzsolódás hátterében állhat az is, hogy a diplomás ápoló szakra való bejutáshoz elég a minimális hetvenkét pontot elérni. Ápolókat nemcsak főiskolán, de hároméves, államilag elismert OKJ-s szakképzés keretében is képeznek, ám ezek népszerűsége is egyre csökken.

Az ápolóhiányra ideig-óráig megoldást jelenthet, hogy a környező országokból egyre többen jönnek hozzánk dolgozni. Vannak olyan határ menti kórházak, amelyek egyes osztályain több szlovák nővér dolgozik, mint magyar. Hosszú távú megoldást csak egy életpályamodell jelenthetne, amely tartalmazná az ápolók – belügyi dolgozókhoz hasonló – kedvezményes nyugdíjazását is. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) ezzel kapcsolatban most készített el egy javaslatcsomagot, amelyet a közeljövőben küldenek el a szakminisztériumba.

Forrás: Magyar Hírlap