Egyre valószínűbb, hogy a franciák nemet mondanak az EU első alkotmányára: alig tíz nappal a népszavazás előtt ismét vezet a nem tábor – írja a Magyar Hírlap.
Piros betűs ünnepből fekete hétfővé lett Franciaországban a pünkösd: a kormány makacs ragaszkodása ahhoz, hogy éppen idén legyen először munkanap az eddigi szabadnapból, akár a végső döfést is megadhatja az Európai Unió alkotmányának. A kormány a munkanap bevezetésével a nyugdíjak előteremtésére kívánt többletforrást teremteni. A szolidaritás érzése azonban nem mozgatta meg a francia szíveket, és sokan egyszerűen otthon maradásukkal, mások pedig utcai tüntetésekkel tiltakoztak – olvasható a lapban.
A szolidaritás hiánya az EU-alkotmány kapcsán is megmutatkozik. Az ellenzők többsége leginkább az ország szociális rendszerét féltve és az olcsó keleti munkaerőtől rettegve kíván az uniós alapokmány ellen szavazni. Jön az angolszász ultraliberalizmus, melyben a munkások védelme szertefoszlik, az alacsony adókkal és bérekkel pedig elcsábítják a befektetőket, akik bezárják gyáraikat, és utcára teszik a francia dolgozókat – érvelnek a nem mellett kampányolók, és a döcögő gazdasággal meg magas munkanélküliséggel küzdő gallok isszák szavaikat. A pünkösdi rosszkedv meg is látszott a kedden készült közvélemény-kutatásokban: ismét többségbe kerültek a nemek. A TNS Sofres/Unilog cég felmérése szerint a biztos szavazók 53 százaléka mondana nemet, és csak 47 százalék voksolna igennel. Az Ipsos kisebb különbséget mutatott: 51 százalék nem, 49 igen.
A francia politikusok népszerűtlensége, hibái és karrierépítési botrányai is mind a nemek táborát erősítik. Jacques Chirac április 14-i első tévés kampányvitájában csúfosan leszerepelt. Május 3-án javított ugyan egy keveset a tíz éve elnöklő Chirac, de népszerűsége mélyponton áll, s így sokan már csak az ellene való tiltakozásul is nemmel szavaznának. Nála is népszerűtlenebb legfőbb szövetségese, Jean-Pierre Raffarin kormányfő, aki a heti 35 órás munkaidő meghosszabbításával és számos szociális kedvezmény felszámolásával próbálja rendbe tenni a francia gazdaságot – eddig nem sok sikerrel. (Az Európában egyedülálló 35 órás munkahetet az előző választásokon megbukott szocialista-kommunista-ballibeláris koalíció vezette be, ám a kísérlet azonnal megbukott a gazdasági élet realitásain – a szerk.)
A szocialisták megosztottak, bár a tagság körében tartott szavazás után a párt az alkotmány mellé állt, a pártelnöki babérokra törő volt kormányfő, Laurent Fabius továbbra is az elutasításért kampányol.
A szintén az alkotmány mellett kampányoló Jacques Delors egy lehetséges B tervről beszélt, elvéve a fenyegetések élét. A franciák hisznek neki: 62 százalék véli úgy, hogy az alkotmány újratárgyalható és kedvezőbbé tehető Franciaország számára.
Hollandia nem bízik az EU-ban
Hollandiában a nem tábor 1-10 százalékponttal vezet az igenekkel szemben. Sokan úgy érzik, az EU-ban egyre idegenebbül tekintenek az ország liberális drog-, abortusz- és eutanázia-politikájára. Az unióellenes felhangokat sokan Pim Fortuyn 2002-es népszerűség-növekedését kísérő, lázadó hangulathoz hasonlítják (a bevándorlás határozott szabályozását ígérő politikust meggyilkolták – a szerk.). Jan Peter Balkenende kormányfő helyzetét súlyosbítja, hogy az euró bevetésekor a holland forintot 5-10 százalékkal alulértékelték, így a közös valuta bevezetése jelentős áremelkedéssel járt.
Belgiumban a parlament nagy többséggel elfogadta az Európai Unió alkotmányát. A dokumentumot még jóvá kell hagynia az öt belgiumi regionális parlamentnek.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
