Sisák Imre polgármester, a védelmi bizottság elnökének közlése szerint tegnap este összeült a pásztói képviselő tesület, ahol a jelenlévők eldöntötték: közel 451 millió forintos kárigényt nyújtanak be az illetékesekhez, ám a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség csupán 274 millióra becsülte a kárt. A testület ezért úgy döntött, hogy elrendeli a mátrakeresztesi csatornahálózat teljes kamerás vizsgálatát, hogy bebizonyítsa az adatatok nagyfokú eltérését. Sisák hozzátette: fontos még megemlíteni azt a hiányzó 187 millió forintot is, ami a rendkívüli és elengedhetetlen javításokhoz szükséges. A megrongálódott ivóvíz- és csatornahálózatot ideiglenesen a föld felett hozzák helyre a szakemberek, véglegessé akkor válik, ha az Állami Közútkezelő Kht. rendbehozza az állami utakat. Ennek dátuma az ígéretek szerint május 20-a lesz. A polgármester az MNO-nak elmondta azt is, hogy az ÁNTSZ javaslára a térségben már csak két településen van vízkorlátozás: Mátraszőlősön és Cserhátszentivánon.
Katasztrófáról akkor beszélünk, hogyha szükséghelyzet, vagy veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas körülmény áll be, vagy ezt a szintet el nem érő állapotot vagy helyzetet, amely az emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető életfeltételeit, természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása és következményeinek a felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történt védekezési lehetőségeit. Ez az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítségnyújtás igénybevételét igényli – közölte a Magyar Rádióban Bakondi György szakértő.
Mint mondta: Mátrakeresztes pedig ilyen szempontból katasztrófa sújtotta terület, hiszen az embereket ki kellett menekíteni a lakásaikból, mert ha nem menekültek volna ki, akkor az életük közvetlen veszélybe került volna. Az út tönkrement, a gázszolgáltatás, a telefonszolgáltatás, az alapvető élelmiszerekkel, ivóvízzel való ellátás nem volt biztosított. Itt tulajdonképpen egy természeti katasztrófa érte a települést, amely igényelte, hogy a megyei védelmi bizottság és az erre rendelt szervezetek speciális intézkedéseket tegyenek. Bár a kormányfő a helyszínen volt, maga a kormány nem hozott ilyen döntést, hanem más módon: hitelnyújtással és kisebb összegű kártalanításokkal próbálja ezt megoldani, a vis maior keret terhére. Egy nemrég bekövetkezett törvénymódosítás miatt a vis maior alapból magánszemélyek kárainak a finanszírozása viszont nem megoldható, tehát kormánynak más utat kell találnia.
– Az előző kormányzati ciklusban sajnos nagyon sok mód volt ennek a kipróbálására és jó megoldásokat találtak – hangsúlyozta Bakondi György, aki szerint itt elsősorban pénzkérdésről van szó. Ha egy területet ugyanis katasztrófa sújtotta területté nyilvánítanak, akkor az azonnal felmerülő költségeket a kormánynak kell fizetnie, de ha nem nyilvánítják azzá, akkor más megoldást kell találni. – Jelen esetben ez folyik, tehát a kormány nem fizeti ki azt, amit ki kellene. Egyébként a katasztrófa sújtotta terület egy, az Egyesült Államokban bevált rendszernek az adaptációjával került a magyar jogrendszerbe. Ennek nem alakult ki még Magyarországon a gyakorlata. Most lett volna egy alkalom, hogy ezt kipróbálják, alkalmazzák. A kormányzat nem választotta ezt az utat – szögezte le a szakértő.
origo.hu
„A családok jelentik az erős alapot, amelyen a nemzetek állnak” – Hankó Balázs demográfiáról, családról, egyetemekről és Ferenc pápáról
