Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Az Egyesült Államok megváltoztatja a felkelők elleni háborúban alkalmazott taktikáját címmel arról cikkezik, hogy milyen eszközöktől remél Washington sikert az iraki harcokban.
Az Egyesült Államok új stratégiát kíván alkalmazni a felkelők elleni háborúban. Amint arról a Washington Post beszámol, a hadsereg a bukott diktátor, Szaddam Husszein egykori hívei helyett a külföldi ellenállókkal szemben szeretne sokkal határozottabban fellépni. A stratégiaváltás oka többek között, hogy módosult a veszély megítélése is. Ennek értelmében a külföldi és iraki szélsőségeseket immár komolyabb kockázati tényezőnek tekintik Washingtonban, mint a bukott rezsim tagjait és híveit. Eddig a merényletek túlnyomó többségét a Pentagon Szaddam Husszein híveinek számlájára írta.
Az erőszakos cselekmények ismételt növekedésére adott válaszként értékelendő az új stratégia a Washington Post információi szerint. Az amerikai hadsereg információi szerint az Irakban elkövetett merényletek száma a februári napi 30-40-ről márciusban átlagosan 70-re emelkedett. Az amerikai lap szerint váltás egyelőre ideiglenesnek tűnik és létezéséről is csak töredékes információkból értesülhet az újságolvasó. Az új taktika meglétére utal, hogy a megszálló erők megerősítették a szíriai határ ellenőrzését, valamint gyakoribbá váltak akcióik Irak észak-nyugati területein.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilap Ulrich Schäfer Eichelre 50 milliárd eurós költségvetési hiány vár címmel a német költségvetés megrázó tényeit közli. Az adóbevételekről készített hivatalos becslések nyilvánosságra hozatala előtt a pénzügyminiszternek hatalmas hiányt kellett bevallania a hétvégén. „Drámai számokra” kell felkészülni – kommentálta Hans Eichel. A kormány, hogy a további adóemeléseket elkerülhesse, az iskolaépítések privatizálásán gondolkodik.
A gyenge konjunktúra és a magas munkanélküliség miatt csak ebben az évben a szövetségi kormány kasszájából 3,2 milliárd euró fog hiányozni, s hasonló nagyságú hiányokra kell a tartományi és az önkormányzati költségvetéseknek felkészülniük. A következő évben több mint 10 milliárd – más számítások szerint közel 20 milliárd – euró lesz a szövetségi költségvetés hiánya.
Mindent összevetve az államnak, a tartományoknak és az önkormányzatoknak mintegy 50 milliárd euró adóbevétel kieséssel kell számolniuk a következő négy esztendőben.
Az adóemelést legalább ideiglenesen elkerülendő, a szövetségi kormány további állami tulajdont kíván eladni, valamint mérlegelik magántőke bevonását az állami építkezésekbe. Így a Welt am Sonntag információi szerint az utak, az iskolák és az egyetemek építésében egyre inkább igénybe szeretnék venni a magán-vállalkozók pénzét is, egyúttal tervezik a külföldi államadósság egyre nagyobb részének tőkepiaci értékesítését is: ez utóbbi módszerrel Eichel már tavaly is ötmilliárd euró bevételre tett szert.
A német Berliner Zeitung értesülései szerint a német költségvetés mintegy 50 miliárd euró adóbevételtől eshet el a következő 4 évben annak kapcsán, hogy a munkanélküliség növekszik, a gazdasági növekedés pedig csökken az országban – számol be a portfolió.hu.
Az idei évben még csak 3, jövőre azonban már 6 milliiárd euró lehet a bevételkiesés, amit a kormányzat az adócsökkentés pozitív hatásaival kíván ellensúlyozni. A múlt héten a kormány arról döntött, hogy 25 százalékról 19 százalékra mérsékli a társasági adó kulcsát – írja a Napi Gazdaság.
Mindeközben a Handelsblatt arról ír, hogy elképzelhető, hogy az ÁFA 16 százalékos kulcsát 17 százalékra emelik Németországban.
Freie Presse (freiepresse.de)
Az új tartományok legnagyobb napilapja A múlt sokáig hat címmel az izraeli-német kapcsolatok filmes feldolgozásával foglalkozik.
A „Walk on Water” (Vízen járás) című filmjében az Egyesült Államokban élő izraeli filmrendező Eytan Fox egy lopakodó identitásválságot mutat be: A hidegvérrel gyilkoló izraeli titkos ügynök Eytan, felesége öngyilkossága után találkozik az életvidám német homoszexuális Axellel, s a találkozás olyannyira megrendíti hitét, hogy felhagy a gyilkolással. Eytan egy Németországból menekült, a holokausztot túlélő zsidó nő gyermeke, míg Axel egy Argentínában bujkáló nemzetiszocialista háborús bűnös unokája.
A pszichodráma számos területen próbálja feldolgozni a tettesek és áldozatok generációjának találkozását a múlttal, valamint intenzíven foglalkozik a történelmi terheket cipelő német-izraeli kapcsolatokkal is.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilap Olaszország, a gyermekek országa aggastyánná válik című cikkében a talján demográfiai viszonyokat vázolja. Kérdéses ugyanis, hogy az egykor a „gyermekek országaként” számon tartott Olaszországnak sikerül-e megállítani az elöregedés. Egy olasz nő átlagosan csak 1,27 gyermeket hoz világra, ezzel a csizmaország a születések tekintetében az utolsó előtti helyet foglalja el Európában, ennél csak Spanyolország rendelkezik rosszabb adatokkal.
Ugyan Olaszországnak sikerült meghaladnia az 1995-ös történelmi mélypontot – amikor a szülési ráta 1,18-ra csökkent – ez a lassú emelkedés azonban még messze van attól, hogy megállítsa az olasz társadalom drámai elöregedését. Amennyiben nem történik alapvető változás, akkor az ENSZ becslései szerint 2050 körül az olaszok több mint 42 százaléka 60 év feletti lesz.
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
