Egy ideig úgy tűnt, hogy az agrárgazdaság lesz az EU-csatlakozás egyik nyertese, azonban az első uniós év mérlegét aligha lehetne pozitívnak nevezni. A szektorban 2004-ben még nem teljesedett ki, illetve felemás vlt a belépés hatása: inkább érződtek a hátrányok, mint az előnyök – véli Vanicsek Mária, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője.
A GKI-nál felhívják a figyelmet arra, hogy mind a gazdálkodók, mind az uniós támogatások elszámolására létrehozott intézmények nehézkesen működnek az új szabályozási körülmények között. Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezetője szerint a kétarcú eredménynek az az oka, hogy nemcsak az állami, hanem a piaci szereplők sem készülnek fel kellően a csatlakozásra.
A belépés előtti években készült elemzések már jelezték, hogy a csatlakozással kiderül a fő magyarországi államttenyésztési ágazatok (sertés, baromfi, tej) gyenge versenyképessége.
Ezek az ágazatok az EU-ban nem, illetve csak a korábbi hazainál kisebb mértékű támogatásokat kaphatnak – emlékeztet Szabó Márton, a Koping-Datorg Rt. munkatársa. Hozzáteszi, hogy az elemzők ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségének és jövedelembiztonságának nagyarányú emelkedését várták a területalapú támogatások, illetve a gabonaintervenció révén.
A zöldség-gyümölcs szektorban jelentős átrendeződésre lehetett számítani: egyes alágazatok helyzetét az importverseny, illetve a nemzeti támogatások megszűnése nehezítette, míg mások számára az európai piac megnyílása jó esélyeket kínált. Az elemzők az élelmiszeripar csaknem 10 százalékos zsugorodásával is számoltak.
A szakágazatokat tekintve mostanra egyértelmű, hogy a gabonaszektor mindent összevetve már profitált az EU-tagságból, az uniós területalapú támogatások ugyanis jövedelmet jelentenek a termelőknek. Ez 2004-re összesen 305 millió, hektáronként pedig 70,22 euró. A gabonásoknak az intervenció csúszásával és a nagy terméssel összefüggésben leginkább tárolási nehézségeik adódtak, sokan áron alul adták el a terményt. A szintén stratégiainak tartott fontosabb állattartó ágazatok azonban egyelőre csak a csatlakozás hátrányait érzik, az állatállományok látványos csökkenése is erről árulkodik.
A sertésállomány a 2003. évi 5 millió körüliről mostanra 4 millió alá esett, tavaly ugyanis az ágazat termelési támogatása megszűnt és ezt csak kismértékben kompenzálta a pályázati úton elnyerhető állatjóléti támogatások igénybevételének lehetősége. A baromfipiacon tavaly ugyancsak a támogatások csökkenése miatt váltak kedvezőtlenebbé a gazdasági feltételek: az állomány az év végén már 32,8 millió volt, 4,7 millióval kevesebb, mint az előző évben. A baromfitartók nem kapnak termelési támogatást, kivéve a minőségi baromfi-támogatást.
A Kopint-Datorg adatai szerint az élelmiszerimport értéke 2004-ben euróban 28,9 százalékkal emelkedett, miközben az export csak 6,1 százalékkal bővült, így az egyenleg 222 millió euróval romlott. a behozatal mindegyik fontos árucsoportban nőtt, a legnagyobb mértékben az élő állatok, a hús és a húskészítmények, a gabona és a gabonakészítmények, valamint az italok esetében. Ezzel együtt a belföldi élelmiszerpiac 2002-2003-ban tapasztalt látványos növekedése lelassult, ez év januárjára meg is állt. Az élelmiszeripar termelése egyre növekvő ütemben esik vissza, a hazai élelmiszertermelők részesedése a belpiacon a korábbi 90 százalékról 85 százalékra csökkent.
A fogyasztóknak jól jött viszont, hogy tavaly az élelmiszerek fogyasztói árai 6,5 százalékkal, az éves átlagos inflációnál kisebb mértékben növekedtek – hívja fel a figyelmet Szabó Márton.
Az áremelkedés üteme a korábbi élelmiszerár-robbanásról alkotott víziókkal szemben egyre lassul. 2005 februárjában az árszint mindössze 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Eközben az árarányok alaposan átrendeződtek: jelentős mértékben emelkedett a sertéshús és -zsiradék, valamint a cukor, míg esett a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs, a liszt, a tojás, a tej és az étolaj ára. Az árváltozások csak a tej és a cukor esetében tulajdoníthatók közvetlenül az EU-csatlakozásnak.
A kelet-közép-európai országok többségében az agrárszektor csatlakozása sikertörténet: Lengyelországban a gazdák jövedelme 50 százalékkal emelkedett, valóságos exportboom bontakozott ki és jelentős mértékben emelkedtek az állati termékek termelő árai, ahogyan Szlovákiában is. A számítások szerint a jövedelmek Magyarországon is 28 százalékkal nőttek, de csak papíron, mert az agrártárca által 2004-re ígért támogatásoknak az év végéig csak a felét kapták meg a termelők.
origo.hu
Dráma Taktabájon, megtalálták az eltűnt fiú holttestét
