Prager Zeitung (pragerzeitung.cz)
A cseh főváros német nyelvű napilapja Szegény szlovákok című rövid írásában a nyugati politikusok földrajzi ismereteit taglalja. A szlovákok az elmúlt hét során ismételten tévedés áldozataivá váltak. A francia együttműködési, fejlesztési és frankofonügyi miniszter Xavier Darcos, amikor megtekintette a PSA Peugeot Citroën autógyárat, helyszínként először Horvátországról beszélt. Ezt követően a Pozsonyban élő franciák tiszteletére adott fogadáson méltatta az uniós alkotmány elfogadását, s köszönetet mondott a litván képviselőknek. Darcos nem az első politikus, aki folyamatosan összekeveri Szlovákiát más államokkal: George W. Bush amerikai elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök korábban többször is Szlovéniának keresztelte át az országot.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilap Kevesebb drog-halott, de „riasztó kannabisz fogyasztás” címmel a berlini kormány kábítószerügyi megbízottjának 2004-es évi jelentését ismerteti. A dokumentum szerint tavaly 1385-en haltak meg kábítószer-fogyasztás következtében, ami 1989 óta a legalacsonyabb szám – nyilatkozta a kormány drogmegbízottja, Marion Caspers-Merk (SPD). 2003-ban Németországban 1477 kábítószer-halottat regisztráltak. Caspers-Merk ugyanakkor riasztónak nevezte a németországi kannabisz fogyasztást, mivel a 12-15 éves korosztály tagjainak 7 százaléka már rendelkezik ilyen tapasztalattal.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin A hollandok nem kívánnak tovább a legnagyobb nettó befizetők lenni című írásában az uniós alkotmányról rendezendő népszavazást kapcsán az európai értékekről kirobbant németalföldi vitákról tudósít.
Országa egy főre vetítve a legnagyobb befizető – bírálta a fennálló helyzetet Bernard Bot, a holland külügyminiszter. Ezen változtatni kíván, tekintettel a június 1-én az uniós alkotmányról rendezendő népszavazásra. Bot úgy fogalmazott: „Megnyugtatjuk a választókat, hogy már nem sokáig leszünk a legnagyobb befizetők. Befizetéseinket Németország, vagy Svédország színvonalára fogjuk csökkenteni.” A népszavazás kapcsán kétséges, hogy a hollandok vajon hajlandóak lesznek-e támogatni az alkotmányt.
Bot szerint kormánya semmilyen megoldást nem fogad el, mely a kiadások növelésével járna és nem visz közelebb a nettó befizetők által kívánatos célként emlegetett egy százalékos határhoz.
Az EU szeretne a június 16-17-i csúcstalálkozóján megállapodni az unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi keretszámairól. Jelenleg a nettó befizetők és a támogatások haszonélvezőinek álláspontja szöges ellentétben áll. A hat nettó befizető – Hollandia, Ausztria, Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország – az országok gazdasági teljesítményének egy százalékában kívánja maximálni az uniós kiadásokat. Ez hét esztendőre elosztva összesen 815 milliárd eurót jelentene. A bizottság ezzel szemben a kiadási határt a GDP 1,26 százalékánál kívánja meghúzni, s törekvésében számíthat a támogatások legfőbb haszonélvezőire, a dél-európai tagállamokra.
Németország is a befizetések átgondolását követeli, és szeretne keresztülvinni egy új kedvezményrendszert, igaz ennek elsődlegesen az eddig kivételezett helyzetben lévő Nagy Britannia látná kárát. Németország lakosonként a harmadik legnagyobb uniós befizető, miközben gazdasági teljesítményét tekintve csak a tizenegyedik a tagállamok közül. Gerhard Schröder legutóbbi prágai látogatása során kijelentette: Németország határozottan kiáll az uniós kiadásoknak a gazdasági teljesítmény egy százalékában történő korlátozása mellett.
origo.hu
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján
